Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.

Villamosenergia-ellátás. Az egercsehi bánya üzemelése, létesítésétől kezdve villamos energián alapult. Elektromos motor hajtotta a légkompresszort, vízvízszivattyúkat, a szállítóvitlákat. A kiépülő bányatelepnek is számottevő fogyasztási igénye volt. így az aknák létesítésével egyidőben megépült az egercsehi erőmű. (Ez időben Magyarországon a községek villanyvilágítása a kezdeteknél tartott. 1913-ban mindössze 300 községben volt áramszolgáltatás.

12

7) Az energiatermeléshez szükséges gőzt 3 gőzkazán szolgáltatta, 612 négyzetméter fűtőfelülettel, amelylyel két Parsons-rendszerű gőzturbinát működtettek, ez pedig 2 dinamót hajtott. A dinamók 1000 kW villamos energiát termeltek.

138 A kazánokhoz a szenet egy 40 m-es függősínpályán kívánták szállítani. Ennek terveit Adolf Bleiohert és Társa lipcsei vállalat készítette el 1910-ben.

12

9 A kazánházhoz a vízlágyító berendezést Overhoff Gyula Bécs—Budapest Vállalata szállította. A Dervaux Reisertrendszerű vízlágyítót ez a cég forgalmazta a monarchia egész területén, 1909-ig 3600 db-ot adtak el.

13

0 Az erőműben 1926-ban egy új, 1500 LE-s Láng turbinát és hozzávaló Ganz generátort szereltek fel, a régi két kisebb egység pedig tartalékul szolgált. Később a bélapátfalvi cementgyár nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú és gazdaságosabb erőműve látta el a bányát is árammal. Az egercsehi erőmű melegtartalékként állt rendelkezésre és csúcsterhelés vagy karbantartás idején összedolgozott a cementgyárival. 1944 novemberében — amikor a cementgyár üzemét a kiürítés miatt beszüntették és az erőművet bénították — a bánya erőműve vette át az áramszolgáltatást, és 1944. december 20-ig változtatás nélkül dolgozott.

13

1 Ekkor a kivonuló németek felrobbantották. A háború okozta sérülések kijavítása után, 1949-ig üzemelt. Ettől kezdve 1956-ig a bélapátfalvi ipari erőműtől kapott az üzem áramot, de az egercsehi erőművet eddig tartalékban tartották. Kéményét 1961-ben döntötték le, Egercsehit 1957-ben bekapcsolták az országos energiahálózatba.

13

2 A munkáslétszám biztosítása és a bányatelep felépítése A bánya működéséhez a munkáslétszám biztosítása kezdetben sok nehézséggel járt, mert a környék lakossága idegenkedett a bányamunkától. Nem volt könnyű más bányáktól sem munkásokat szerezni, mert az egész borsodi szénmedencében általában munkáshiány volt.

13

3 Az egercsehi bányánál 1907—1945 között foglalkoztatott bányászokat — lakóhelyük alapján a bányához kerülés évei szerint, az alábbi két jegyzék mutatja.

13

4 Az aránylag kevés meglevő munka' 31