Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Előkészületek a bányanyitáshoz
Sajnos, nem maradt ránk levél a Beniczky György ill. Márkus és Wessely közötti üzleti kapcsolat kezdeteiről, viszont már 1904. december 30-án egy terrágium szerződés alapján haszonbérbe vették az Egercsehi, Szűcs, Mikófalva, Egerbocs és Bekölce határában fekvő kőszéntelepek kiaknázásának jogát, vagyis a Beniczky, Mátyás, Antónia és Ármin védnevek alatt bejegyzett bányatelkeket — Beniczky Györgytől. 5 0 A haszonbérleti szerződés értelmében 1906. december 31—1996. december 31. között, tehát 90 évre Márkus és Wessely kibérlik a szénkiaknázási jogot, mintegy 3200 kh területen. A fent említett szerződés egyes pontjaira még visszatérünk. Az egercsehi szénbánya nyitása és az eger—putnoki helyiérdekű vasút létesítése igen érdekes módon kapcsolódik egymáshoz. Egyrészt ugyanazokat a vállalkozókat (Márkus és Wessely) találjuk a vasút létesítésénél is, de más egyezések is vannak. 5 1 Vizsgáljuk meg az eger—putnoki vasút létesítésének körülményeit. A vasútvonalat eredetileg Eger és Vadna között tervezték, s az előmunkálati engedélyt még így is adta ki 1899-ben a Kereskedelmi Minisztérium, Márkus Ágostonnak és társainak. 1900 májusában és 1903 áprilisában a közigazgatási bejárásokat azonban már a Putnok jelé irányuló vonalon tartották meg. Az engedélyezési tárgyaláson a vasút építési költségeit 7 680 000 koronában állapították meg,- amelyből Heves vármegye 100 000, Eger város 200 000 koronát jegyzett. A vasút finanszírozását lovag Wessely Károly vállalta el. 5 2 A vasútépítés vonalának megváltoztatását csak részben magyarázza, hogy a Vadna felé való építés a természeti nehézségek leküzdésén kívül óriási tőkét igényelt volna. Sokkal inkább igaz az, hogy az egercsehi szén kiaknázása aligha valósulhatott volna meg vasút nélkül. Ha a térképre ránézünk, látjuk, hogy közúton messze esik minden jelentősebb fogyasztópiactól, a vasút viszont ezt biztosítja a bányának. A nagy tömegű tüzelőanyag olcsó szállítása ez időben nehezen képzelhető el vasút nélkül. A vasúti összeköttetés még így is csak közvetve valósult meg, hiszen az Egercsehitől légvonalban 5 —6 km-re levő Mónosbél lett a későbbi bánya vasútállomása. 5 3 Az előző kitérő után érdemes részleteiben is megvizsgálni, mit tartalmaz a Beniczky-családdal kötött terrágium szerződés, mert pontos választ kapunk az Egercsehiben történő bányanyitást megelőző eseményről is. A szerződés 1. pontja tartalmazza, hogy a haszonbérlők kötelesek kutatófúrásokat végezni, s azt legkésőbb 1906. december 31-ig befejezni, a bérbeveendő területen. A szerződés szerint a bérlők kötelesek a szerződés aláírása napjától (1904. december 30.) számított 30 napon belül a kutatófúrásokat megkezdeni, és legalább 8 fúrólyukat lemélyíteni 200 m mélységig, feltéve, ha előbb a szén16
