Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Előkészületek a bányanyitáshoz

telepet nem találnák meg. A szerződés 5. pontja rendelkezik a ha­szonbér kérdéséről. „ . . .Haszonbér címén az egész szerződés időtar­tama alatt termelt és bármi módon értékesített minden egyes méter­mázsa szén után, a minőségre való tekintet nélkül 4, azaz négy fil­lérnyi összeg fizetendő, törvényes pénzértékben a bérbeadónak. Meg­jegyeztetik, hogy minden a bányából elszállított szénmennyiség ér­tékesítettnek tekintetik, kivéve a bányáknál alkalmazott munkások és hivatalnokok által elhasznált és szénkiaknázás céljából fűtésre használt szénmennyiség, mely után bérösszeg nem fizetendő. Köte­lesek a haszonbérlők Beniczky György és neje bérbeadóknak és jog­utódaiknak évenként, saját családjuk és gazdaságuk szükségletének fedezésére 5000 q rostált II. osztályú szenet az előállítási árban ren­delkezésükre bocsátani. Ami azonban 28 fillérnél többe nem kerül­het, illetőleg a kiszolgáltatott szénmennyiség után magasabb összeg nem fizetendő. Ezen szénmennyiséget a haszonbérlők kötelesek Be­niczky György és neje bérbeadók által kívánt bánya és aknából ko­csival járható helyen, honnan és mennyit a bérbeadók egy-egy hely­ről elvinni akarnak, részletenként is az év bármely szakában rendel­kezésükre bocsátani, természetesen az üzem akadályozása nélkül. Ezen szénmennyiséget Beniczky György és neje bérbeadók vagy jogutódaik csakis saját gazdaságuk és ipartelepeik, illetőleg ezek ha­szonbérlőinek céljaira fordíthatják és abból a legkisebb mennyiséget sem adhatják el..." A szerződés 7. pontja szerint: „...A haszon­bérlők tartoznak ezen szerződés értelmében a kutatófúrásokat oly erővel végeztetni, hogy az 1906. évi december 31-én már azon hely­zetben legyenek, hogy az esetleges művelésre alkalmas széntelepe­ken a bányászatot megkezdhessék, hogy pedig annak megállapítása ne egyoldalúan történjék meg, kötelesek a haszonbérlők a szénré­tegek átfúrása alkalmával ennek vastagságát és minőségét hatósági vagy bányakapitánysági alkalmazottak, illetve szakértők vagy meg­bízottaik jelenlétében megállapítani. A haszonbérlet 1906. december 31-én veszi kezdetét, az első bérleti év bezárólag 1907. december 31­ig tart. Fizetnek a bérlők az első bérleti évre 10 000 koronát, illetőleg a fúrás megkezdésének biztosításául ezen szerződés megkötésénél, il­letve aláírásánál lefizetett 10 000 korona összeget a bérbeadók meg­tartják, mellyel az első évi bérösszeg ki lesz fizetve. Második bér­leti évben 1908. január 5-én és 1908. július 5-én fizetnek a bérlők 5000—5000 korona bérösszeget előleges félévi részletekben. Ha azon­ban a bányászást már előbb megkezdhetik és 1907. december 31-ig már szenet termeltek és értékesítették is, ezen termelt és értéke­sített szén után métermázsánként 4 fillérrel számított összeg na­gyobb lenne 10 000 koronánál, tartoznak a bérlők ezen többletet a haszonbérbeadóknak megfizetni. 1909. január 1-től kezdődő további 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom