Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
A pótadókat az állami számvevőség az egyenes adókkal együttesen hajtotta be, és az engedélyezett pótadót a vármegye számlájára utalta át. Az 1921. évre történő pótadók kivetése terén — az 1920. évihez viszonyítva —, jelentős változás nem következett be, mivel a pótadó emeléséhez a kormány sem járult volna hozzá. 17 2 A vármegyei háztartás zilált helyzetének csökkentésére a főispán vármegyei jóléti alap létesítését kezdeményezte, elsősorban a vármegyei tisztviselők anyagi helyzetének javítására. Ezt a feladatot azonban néhány hónap múlva bővítették. A jóléti alapon összegyűlt összeget bizonyos beruházásokra, „hazafias és kulturális adományokra" tervezték felhasználni. A vármegyei jóléti alap fedezetét a lakosságtól kataszteri holdanként 5 kg búza, vagy annak értékének beszolgáltatásával biztosították. Az ilyen címen befizetett összeg „a gazdákat bizonyos pótadó kivetése alól mentesítené," 17 3 1921. januárjára a vármegyei jóléti alapra 305 484 korona 50 fillér összeget fizettek be. A befizetések szorgalmazására a törvényhatóság úgy ösztönözte a járási főszolgabírókat és a községi főjegyzőket, hogy a begyűjtött összeg arányában jutalmat helyezett kilátásba. 17 4 A vármegyei jóléti alap nemcsak a kataszteri holdanként kiv»» tett gabona, illetve annak értékeként befizetett koronából állt, hanem egyéb jövedelmeket is erre az alapra utalták át. Ismeretes, hogy a törvényhatóság különböző közszükségleti cikkek, nevezetesen olaj, petróleum, só, rézgálic, textíliák stb. beszerzésével is foglalkozott ebben az időben. Pl. a rézgálic szükségletek beszerzéséből fennmaradó jövedelemből 550 000 koronát utaltak át a vármegyei jóléti alapra. A ruha és szövet beszerzési alapról 125 000 koronát, bőrcserzési alapból 92 korona 89 fillért, gazdasági munkabizottsági alapbóT 16 476 K. 24 f., vetőmag elosztási alapból 1755 K., szeszbeszerzési alapból 17 208 koronát fizettek be. A vármegyei jóléti alap egy jelentős részét az úthálózat javítására használták fel, amely elismerést érdemel. 17 5 A költségvetés egyik jelentős részét tartalmazta az útadók kivetése. Az 5 éves háború következtében a törvényhatósági és községi utak teljes egészében tönkrementek, a hidak és átereszek elhasználódtak, a tiszafüredi vashidat a románok felrobbantották, amelyek következtében a közlekedési viszonyok szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. Gyors intézkedést követelt az utak javítása, amelynek kivitelezésére fedezet alig volt. Az 1890. I. t. c. 25 §-ában a vármegyei útadót az állami egyenes adók 10 százalékában állapította meg. Az útadó fejében kivethető három kézinapszám folyó árát 3 koroná74