Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

— kommunisták üldözése, internálása, — rekvirálás megszervezése, — nemzetgyűlési választások lebonyolítása, — a kormányzóválasztás segítése. A kormány erősödésével párhuzamosan egyre jobban csökkent a kormánybiztosok szerepe, míg 1920. július 19-i hatállyal megszűntek működni, s helyüket a főispánok vették át. Működésük alatt rendszerint a kormánybiztosi beosztást összekapcsolták a főispáni állással. Ezért találkozunk gyakran „kormánybiztos főispán" kifejezéssel. A kormánybiztosok tevékenysége az önkormányzat háttérbe szorításával járt együtt, mivel gyakori volt a testületek megkerülésével tett intézkedés. A törvényhatóságok önkormányzatának korlátozásában azonban — a főispáni állás mellett — a törvényes rendelkezések is jelentős szerepet töltöttek be. Ennek során a törvényhatóság egyes ügykörei fokozott mértékben kerültek állami ellenőrzés alá, intézésükben állami szerveknek egyre nagyobb szerep jutott. A törvényhatósági önkormányzatot korlátozó törvényes rendelkezések sorába illeszkedett bele — bár még nem jelentett kifejezetten állami ellenőrzést vagy irányítást — az árvaszéki ügykörnek a közigazgatástól való bizonyos fokú különválasztása. Az 1877. évi 20. t.c. egységesen rendezte a gyámügyet. Ennek eredményeként az árvaszék szervezetileg megmaradt ugyan a törvényhatósági szervezetben, de törvényhatóság az első tisztviselőjének hatáskörét már korlátozta. Az árvaszék ugyanis ettől kezdve az árvaszéki elnök közvetlen rendelkezése, felügyelete és ellenőrzése alatt álló szakhatóság lett, mely külön ügyviteli szabályzat alapján önállóan működött. Az alispán felügyeleti jogköre azonban továbbra is megmaradt. Az árvaszéki ügykör állami ellenőrzés alá kerülésén túl, sokkal komolyabb korlátozást jelentett a vármegye számára költségvetési autonómiájának erős csökkentése. Az 1883. évi 15. t.c. ugyanis a vármegyék háztartását szabályozva, a 6. § kimondta: „A jövő évi költségvetést az állandó választmány véleményes jelentésével és a közgyűlés reá vonatkozó határozatával együtt, az előző év október hó 31. napjáig a belügyminiszterhez terjesztik fel."

4

6 A belügyminiszternek jogában állt azt részletesen felülvizsgálni, észrevételeket tenni, esetleg új költségvetés készítését elrendelni, valamint a vármegyét kötelezni bizonyos tételek költségvetésbe való felvételére. Az új törvényes szabályozás egyik célja láthatólag az volt, hogy a lakosságot az egyre növekvő vármegyei pótadóterhekkel szemben megvédje, s ezáltal fenntarthassa a lakosság állami adófizetésének a képességét. „A megyék, a már fennálló törvények alapján kivethető pótadón kívül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési 31