Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
és jótékonysági célokra 3 százalékot meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat és járadékadó címén fizetett egyenes államadók után százalékban vettetik ki." 4 1 A megállapított 3 százalékos pótadó 2 százalékkal felemelhető ugyan, azonban akkor már a bel- és pénzügyminiszter előzetes engedélye is szükséges. Az 1883. 15. t.c. 10. §-a részletesen szabályozta azt is, hogy a pótadók megszavazásánál milyen eljárást kell követni. A törvény egész tendenciája arra mutatott, hogy a központi hatalom a költségvetésen keresztül is egyre jobban kézben tarthassa a vármegyét. A törvényhatóságok korlátozásának harmadik módja bizonyos ügykörök kizárólagos állami kezelésben való tartása. Ezék az ügykörök részben már az 1860-as évek végén sem voltaik törvényhatóságiak, részben pedig a fejlődés során vonták ki a törvényhatóság ügyköréből. Viszont az újonnan szervezett ügykörök esetében előfordult, hogy ellátásukra mindjárt külön állami központosított szervezetet hoztak létre. Ezek az ügykörök főleg gazdasági, műszaki, technikai jellegűek voltak, amelyek már természetüknél fogva sem lehettek volna decentralizálhatok. (Posta, közlekedés stb.) A kiegyezés megalkotása után a törvényhatóság ügyköréből a következő hatáskörök államosítására került sor: — igazságszolgáltatás, — pénzügyigazgatás, — a vármegyei mérnöki állás, amelynek a jogkörét a törvény a megyénként szervezett államépítészeti hivatalra ruházta át. De szerveződtek, sőt átszerveződtek olyan ügykörök, amelyeknek középszintű ügyintézésére közigazgatási bizottságot hoztak létre. Ugyanis az 1870-es évek közepén egy-egy törvényhatóság területén az önkormányzati igazgatási szervek mellett a különféle állami igazgatási szerveknek már elég nagy száma működött. Ennek következtében fenyegetett az a veszély, hogy állami és önkormányzati közigazgatási szervek között megsűrűsödnek az összeütközések, főleg az alsó fokú intézkedések esetében, mivel ugyanaz a szerv — különféle vonatkozásban — gyakran több állami vagy törvényhatósági szervnek is alá volt rendelve. Hogy megfelelő összhang legyen, az állami és megyei szervek egymás munkáját ne akadályozzák, arról állandóan kölcsönös tudomással legyenek, és az esetleg felmerült ellentéteket minél gyorsabban és közvetlenül áthidalhassák, az 1876. évi 6. t.c. megalkotásával létrehozták a törvényhatósági közigazgatási bizottságokat, minden törvényhatóságban. Célja az volt, hogy a törvényhatóságnál megmaradt, valamint a különböző újabb 32
