Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
— a Samassa-alapítványi bizottság, — a vármegyei siketnéma-intézet felügyelő bizottsága stb. 2 3 A közgyűlés hatáskörét az 1886. évi 21. t. c. 47. §-a határozta meg. A közgyűlés hatásköréhez többek között a következő ügyek tartoztak: a) szabályrendeletek alkotása; b) a közigazgatási járások és a törvényhatósági tagokat választó kerületek alkotása; c) a törvényhatósági közlekedési vonalak, közművek, építkezések és a közmunka fölötti intézkedés; d) kölcsönvételek. 2 4 A közgyűlésnek — a lassú szűkülés ellenére — még mindig széles körű hatásköre maradt, amely jelentős fegyvert biztosított a helyi uralkodó osztály kezében, elsősorban a kizsákmányoltak ellenállásának megtöréséhez, másfelől a kormánynak az önkormányzatot sértő rendelkezéseivel szemben. A hatáskörök között különösen előkelő helyet foglalt el a szabályrendeletek alkotásának joga. Ez lehetőséget biztosított, hogy saját közigazgatási területén szabályozza azokat a kérdéseket, amelyeket még országos törvény vagy rendelet nem tartalmazott. Ezek többnyire helyi jellegű kérdések voltak ugyan, de szabályozásuk sok esetben (pl. szegényügyi, cselédügyi szabályrendeletek stb.) igen erős fegyvert adott a helyi uralkodó osztály kezébe helyzetének megszilárdítására, a kizsákmányolás fokozására, a munkásosztály és a szegényparasztság ellenállásának megtörésére. A törvény felhatalmazta a közgyűlést, hogy maga állapítsa meg közigazgatása területén: hol és merre építsenek a törvényhatóság költségén útvonalat, középületet, hol alkalmazzanak nagyobb közmunkát stb. Ez a jog jelentős előnyöket biztosított a helyi kereskedő és iparos burzsoáziának és a földbirtokosoknak, akik saját érdekeiknek megfelelően vezettethették az utakat, emeltethették a középületeket és adhatták ki a nagy haszonnal járó közmunkákat. A közgyűlésnek a törvényhatóság anyagi ügyeivel történő rendelkezői jogát és annak jelentőségét helyesen foglalta össze Vörös Károly, amikor a következőket írta: „A közgyűlés hatáskörébe tartozott minden, a törvényhatóság anyagi ügyeivel kapcsolatos döntés is. A törvényhatóságnak. .. volt magánvagyona és jövedelme. Az úgynevezett törzsvagyon állhatott ingó- és ingatlan vagyonból (házak, földbirtokok, drágaságok, értékpapírok, élő- és holtfelszerelés) és készpénzből. A vagyonhoz tartoztak az ún. alapok is: ezek olyan tőkék voltak, melyeknek jövedelme bizonyos meghatározott célra (útfenntartás, nyugellátás stb.) volt fenntartva. Jövedelmi forrást képeztek a pótadókból, vámokból, hasznothajtó jogosítványok21
