Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
Közegészségügyi helyzet Heves vármegye igen elhanyagolt, mostoha közegészségügyi viszonyai az 1920-as évek második felében bizonyos javulást mutattak. A magyar nép két legnagyobb ellensége: a magas csecsemőés gümőkór-halandóság terén Heves vármegye mégis az elsők között volt. Az elmaradott közegészségügyi viszonyok előidézői és konzerválói alapvetően a feudális vonásokat megtartó nagytőkések és nagybirtokosok uralmi helyzete, a feudálkapitalista társadalmi rendszer volt. A lakosság anyagi jövedelmének alacsony színvonala maga után vonta a szellemi elmaradottságot, az igénytelenséget, a babonás hiedelmeket stb. A rossz közegészségügyi viszonyok okozói voltak a mostoha lakásviszonyok, egészségtelen, túlzsúfolt lakószobák, a nagy por, a lakóterületen levő mocsaras helyek, a rossz, egészségtelen táplálkozás és az egészségügyi gondozás elhanyagoltsága. A legfontosabb a járványos megbetegedés elleni védekezés, illetve annak megelőzése volt. Ugyanis a lakosság tudatlanságból, helytelen szokások miatt nem védekezett, nem tartotta be az alapvető védekezési szabályokat sem. Egy-egy hónapban a megyében járványos megbetegedésben mintegy 2—300 fő szenvedett, akiknek 1,5—2,0 százaléka halt meg, vagyis havonként 20—25 fő. 60 3 A leggyakrabban előforduló ragályos megbetegedések voltak: a kanyaró, hasihagymáz, diphtéria és vörheny. Kanyaró megbetegedésben volt havi átlagban 150—200 fő. 1927. év októberétől 1928. januárig havi 270—280 megbetegedés volt. A legtöbb áldozatot azonban a hasihagymáz követelte. Jellemző volt, hogy tavaszi hónapokban alig fordult elő 4—5 ilyen megbetegedés, viszont nyárutó és őszi hónapokban 150—190 fős megbetegedés is volt. 1929. április hónapban 1, májusban 5, júliusban 16, augusztusban 60, szeptemberben 181 és októberben 196 volt a megbetegedések száma. Ezután rohamos csökkenést mutatott. 00 4 Igen jelentős a gümőkórban megbetegedettek száma: átlagban havonként 15—20, de egyes esetekben ,30—40 megbetegedést is jelentettek. 00 5 1928-ban pl. az egy hónapra eső új megbetegedések száma 35 fő. 60 0 Ezer lakosra Heves megyében 1,8 megbetegedés esett, amely magasabb volt az országos átlagnál. 60 7 A betegség enyhítésére a Mátra különleges, tüdőbetegséget gyógyító levegőjét igyekeztek felhasználni azzal, hogy megkezdték egy 500 ágyas tüdőszanatórium kialakítását, amelynek felépítésére 1932-ben került sor, 350 ággyal. 00 8 Ez a szanatórium azonban országos intézmény volt; Heves megyének nem volt része a létrehozásban, így az itteni egészségügyi helyzetet sem javította meg jelentősen. 210
