Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
Heves megye városaiban és Hatvan községben tüdőgondozó kialakítását, illetve működtetését szorgalmazták. A gümőkórnak, mint magyar népbetegségnek megszüntetésére sem szanatóriummal, sem anélkül nem kerülhetett sor, csak 1945. után, a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Ugyanis előbb alapvetően a társadalom életszínvonalában kellett gyökeres változást megvalósítani. Heves megye orvosi ellátottsága is igen szegényes volt. A 114 községben 35 körzeti és 71 magánorvos volt. A körzeti orvosi ellátást olyan szempontból is érdemes vizsgálni, hogy baj esetén milyen gyorsan lehet orvosi segítséget igénybe venni, vagyis, az orvos, a gyógyszertár, a kórház milyen távolságra van. A körorvosoknak 10—15 km-es körzetet kellett ellátni. Volt Heves megyének olyan községe is, amely több mint 80 km-re volt a kórháztól, de igen gyakori volt 50—60 km távolság. Ugyanez volt a helyzet a gyógyszertári ellátással is. 60 9 A mostoha egészségügyi ellátás javítására lényeges intézkedések megtételére került sor. Ilyenek voltak a védőintézetek szervezése, amelyek hálózatát 1930-ig sikerült terebélyesíteni, összesen öt ilyen intézetet kialakítani. Alapvetően terhesgondozás, orvosi tanácsadás, csecsemő- és gyermekgyógyítás volt feladata, de emellett szervezték a védőnők látogatását a terheseknél, a gyermekágyasoknál és egy kevés segélyt is tudtak juttatni. A védőintézetek tevékenysége hasznos volt, ami abban is megmutatkozott, hogy a csecsemőhalandóság évről évre lassan csökkent, a korábbi jellemzőket azonban döntően nem változtatta meg, hiszen a megyének csak elenyésző részét érinthette. Jellemzően mutatja az a tény is, hogy még mindig magas a csecsemőhalandóság és a halva születettek, illetve a vetélések száma. A tárgyalt időszakra jellemző, hogy 1000 születésre 34 halvaszületés és 42 elvetélés 61 0 esik. A halvaszületések és az elvetélések magas számát azzal magyarázhatjuk, hogy a terhes anyák jelentős részének nehéz fizikai munkát kellett végezni és ugyanakkor igen rossz táplálkozási viszonyok voltak. A törvényhatósági bizottság reprezentálás céljából közegészségügyi mintajárás szervezését határozta el, mely központi fekvésénél fogva a legkönnyebben ellenőrizheti és adminisztrálható. Az első munkálatok — hangzik a határozat — az egészségügyi mintajárásban a következők lennének: 1. iskolai fogászat berendezése, 2. iskolai zuhanyfürdők létesítése, 3. csecsemővédő intézetek felszerelése, 4. fokozottabb egészségügyi propaganda kifejtése. A mintajárás költségvetéseihez a vármegyének aránylag csekélyebb összeggel kellett hozzájárulnia, mert alapos a remény, hogy 211
