Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
Ezt mutatja az alábbi kimutatásunk is: A it faltál * 1922-lben 56 6 1929-iben 56 7 r\ i\u£íu i/ iaj tcii • — km % km ± km % Törvényhatósági: 576,194 72,79 593,118 + 16,924 70,57 — kiépített: 556,982 96,66 576,065 + 19,083 97,12 — kiépítetlen: 19,212 3,33 17,053 — 2,1:59 2,87 Községi vicinális: 183,442 23,17 207,187 + 23,745 24,65 — kiépített: 91,737 50,00 109,223 + 17,486 52,71 — kiépítetlen: 91,705 50,00 97,964 + 6,259 47,28 Községi bekötő: 31,870 4,02 40,151 + 8,281 4,77 — kiépített: 5,800 18,19 10,594 + 4,794 26,38 — kiépítetlen: 26,070 81,80 29,557 + 3,487 73,61 összesen: 791,506 100,00 840,456 + 48,950 100,00 — kiépített: 654,519 82,69 695,882 + 41,363 82,79 — kiépítetlen: . 136,987 17,31 144,574 + 7,587 17,20 Évről évre panasszal telítettek a beszámolók: „A folyó évi közúti költségelőirányzatban sem a műtárgyak javítására, sem új műtárgyak és utak építésére semmit sem irányoztunk elő, ennek ellenére a kőpályák karbantartásáról csak a legszerényebb keretek között tudtunk gondoskodni." 56 6 A bevételi forrást tovább nem lehetett növelni, a meglevő pedig a szinten tartáshoz alig volt elegendő. A gazdasági élet fellendítésében azonban a fontkölcsönnek óriási szerepe volt. Különösen az építkezés kapott lábra. Heves vármegye Hivatalos Lapjából értesülve, 1926—1928 végéig a megyében 50 iskola, 168 tanterem, 63 tanítói lakás, 10 jegyzői lakás, 17 híd épült fel és 11 artézi kutat fúrtak. Ezeken kívül 5 kultúrház, 3 lelkészi lakás, 2 községháza, valamint postaház, orvosi lakás, tűzoltószertár, csendőrpihenő stb. épült. 56 9 A versenytárgyalási hirdetésekből szinte érezni lehet az építkezési láz atmoszféráját. Egerben iskolák építése mellett vízvezetékeket, csatornákat fektetnek, renoválják a megyeházát, új útburkolatot készítenek, megkezdik a siketnéma-intézet építését stb. Ez a puszta felsorolás azt mutatja, hogy építési láz bontakozott ki Heves megyében is. Egyre-másra vették fel a kölcsönt, amelynek viszafizetéséhez szükséges összegeket szinte fillérenként, erőszakkal kellett az amúgy is nyomorgó lakosságtól adó formájában behajtani. A Horthy ellenforradalmi rendszer természetesen az építkezések során sem feledkezett meg a hű embereiről. Pl. egy községi főjegyzői lakás és egy tanítói lakás között is érződött a társadalmi ranglétrán kialakított szintkülönbség. 201
