Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
számítani a folyamatos adófizetésre és a kivetett adó behajtására. Az éves vármegyei közúti költségvetésekben elsősorban az útjavításokkal, úthengerlésekkel kapcsolatos feladatok szerepeltek. A törvényhatósági bizottság világosan látta az elszomorító helyzetet, amikor hangsúlyozta, hogy: „.. .tekintve úthálózatunk rendkívül leromlott állapotát, s azt a körülményt, hogy közutaink jelentékeny részén az útburkolat könnyen porlandó tuffából készült, a legkomolyabb aggodalommal kell tekintenünk úthálózatunk sorsa elé. A helyzet vígasztalanságát csak némileg enyhíti az a körülmény, hogy az 1924. évben 30 kilométer utat, az 1925. év folyamán 100 kilométert sikerült igen szegényesen meghengereltetni, s az 1926. évben 120 kilométert, az 1927. évben 80 kilométert, az 1928. évben pedig 67 kilométert vettünk simító hengerlés alá, a jövő 1929. évre pedig 79 kilométer hengerlést irányoztunk elő. Ezek a simító hengerlések ugyanis kellő fedezet hiányában csak igen szegényesen, kilométerenként átlag 130—160 m 3 fedanyaggal végeztettek eddig, s csak 1927 és 1928 években vettünk 200—230 köbmétert kilométerenként" — hangzott az 1929. évi közúti költségvetés indokolásaként." 56 3 Azt is egyértelműen bevallja a törvényhatósági bizottság, hogy: „A tervezett ütemben az egész úthálózat meghengerléséhez 7—8 esztendő lenne szükséges, így a legkomolyabban tartani kell attól, hogy . . .nem lesz lehetséges az útpályát addig is fenntartani, ameddig a hengerlés sora újra rákerül." 56 4 A fedezet hiánya miatt gondolni sem lehetett még a minimális szükségletek kielégítésére sem, noha olyan koncentrált erőfeszítés egyetlen egy ágazat területén sem volt tapasztalható, mint éppen az úthálózat, a közlekedési viszonyok ágazatán. Már 1929-ben meg kellett volna kezdeni a kölcsön felvételét, viszont „ennek megfelelő összeg fedezéséről a bevételek emelése révén nem tudunk gondoskodni, egyéb rovatokon előirányzott kiadásoknak ily hatalmas összeggel való redukálása pedig az úthálózat érdekeinek komoly sérelme nélkül lehetetlen,fedezetül kénytelenek voltunk. . . 47 038 pengőt . . .a kereskedelemügyi miniszter úr által nyújtandó segítségként beütemezni." 56 5 A törvényhatósági bizottság inkább a helyi erőkre támaszkodott továbbra is; újabb kölcsön felvételére nem szánta el magát, összességében az útviszonyok helyzetével kapcsolatosan azt állapíthatjuk meg, hogy a 10 éves ellenforradalmi rendszer alatt csak a karbantartás, állagmegóvás terén értek el eredményeket. A 10 év alatt a kiépített úthálózat növekedése csak 0,14 százalékos volt. 200
