Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

KIMUTATÁS a mezőgazdasági művelési ágak területéről Művelési ág 1925. 1928. 1929. 1930. Művelési ág hektárakban Szántóföld 191.750 198.498 198.303 198.592 Kert 4.448 4.508 5.018 5.055 Rét 24.600 24.373 24.104 24.100 Szőlő 13.798 14.087 14.336 14.300 Legelő 47.166 46.382 46.742 46.504 Erdő 68.055 67.896 67.453 67.452 Nádas 333 340 299 297 Nem termő 18.702 18.744 19.018 19.038 összesen: 368.852 375.278 375.273 375.275 Némi fellendülés 1927-től volt tapasztalható, különösen az 50— 100 k. holdas gazdaságokban, mivel a hitelfeltételeknek jobban meg­feleltek, jelentősebb volt az árutermelésük, amelyet piacon is job­ban el tudtak adni a kereskedelmi élet élénkülésével. A fejlődés azonban nagyon lassú volt. Ezt igazolják a mezőgaz­dasági művelési ágakban végbement változások is. 1925—1928 kö­zött a szántóföld némi növekedését láthatjuk, a mezőgazdasági mű­velési ágak területéről szóló táblán, azonban ez 1928—1930 között megállt, ami azt jelenti, hogy szinte minden művelés alá vehető föl­det már megművelték. A térbeli eloszlásukat tekintve terjedelmük 1930-ban a pétervásári járás kivételével minden más járásban felül­haladta az 50 százalékot. Igen kevés, mindössze 23,7 százalék a szán­tóföld Gyöngyös város kimondottan szőlőkultúrára berendezkedett határában. Legtöbb szántóföldet a hevesi járásban találunk, ahol a föld 71,4 százaléka szántó. 54 5 A szántóterület növelése a legelő, a rét és erdő rovására történt. Különösen az alföldi részeken annyira károsan kiirtották a fákat, hogy rendeletileg kellett intézkedni. A kormány már 1923-ban a XIX. t. c.-ben rendelkezett az alföldi erdők telepítéséről és fásítások­ról, amelynek 2. § utolsó bekezdése hangsúlyozza, hogy a fásítás vég­rehajtására vonatkozóan „minden törvényhatóság a helyi szokások és gyakorlat figyelemben tartásával szabályrendeletet alkot, amelyet 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom