Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

monopóliumok reakciós diktatúrájának az ideje következett el. Ezt az időszakot már egyre inkább a nyílt rendőrterror, a félfasiszta módszerek alkalmazása, a dolgozók jogainak erőszakos megsemmisítése jellemezte. Mindezek ellenére nem szabad azt feltételeznünk, hogy a polgári kor nem hozott fejlődést a közigazgatás tökéletesítése terén. A gyakorlat azt mutatja, hogy a polgári korban megszervezett és állandóan tökéletesített közigazgatás — a sok felemás megoldás ellenére is — jelentős előrehaladást mutat a feudális kor igazgatásához képest. Ez az új, modernebb közigazgatás az általunk tárgyalt korszakban is a burzsoázia osztályuralmát fenntartó szervező tevékenységet fejtett ki, mely az államapparátus felhasználásával elvben az állam minden lakosát kötelező törvények, rendeletek, szabályozások alapján állt. A törvényhatóság a legfőbb államhatalmi, államigazgatási szerveknek közvetlen alárendeltségben gyakorolta a területén a helyi államhatalmi és igazgatási funkciókat. A központi szervek határozatainak végrehajtása során a törvényhatóságok egyrészt konkrét szervező, ellenőrző tevékenységet folytatnak és egyedi ügyekben alkalmazzák az általánosan kötelező állami előírásokat (végrehajtó tevékenység), másrészt az országos államhatalmi szervek által hozott határozatokban kijelölt feladatok végrehajtása érdekében maguk is megállapítanak általános magatartási szabályokat (rendelkező tevékenység). A burzsoázia osztályuralmának megszilárdításához olyan módszereket, eszközöket használtak, amelyek osztályérdekeit legjobban biztosították. 2. A TÖRVÉNYHATÓSÁG SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE A burzsoá magyar állam szervezeti felépítésében a tárgyalt időszakban jelentős változás nem következett be. A XIX. század utolsó negyedében kialakított polgári államszervezet alapjaiban megfelelt a Horthy-korszak államiságának is. A közigazgatást a király (ill. a kormányzó) által megbízott kormány irányította, de a kormány a parlamentnek volt felelős. A parlament mögött pedig elsősorban a nagybirtokosok és nagytőkések álltak. A kormány tagjai is rendszerint ezek, vagy megbízottjaik közül kerültek ki. A helyi közigazgatást a századforduló után már nem kizárólag a vármegyék végezték, hanem kiépültek a kormánynak közvetlenül alárendelt szakigazgatási szervezet különböző ágai: a csendőrség, a pénzügyigazgatóságok, az állami adóhivatalok, a tanfelügyelet, később a mezőgazdasági és az iparfelügyelet szervei. A Horthy-kor18