Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

szakban különösen „A területi önkormányzati forma már nem alkalmas a gazdasági és osztályellentétek áthidalására, összehangolására" autonómiák még meglevő valamelyes politikai befolyásának meg— állapítja meg Pécsváradi János tanulmányában.

1

7 „A területi szüntetése úgy ment végbe, hogy azok vezető szerveit törvényi intézkedésekkel, az osztályuralom szempontjából megbízhatóbb testületekre váltották fel. Ezen felül az önkormányzatok ágazati, igazgatási feladatainak „államosításokkal" törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelkezések útján szakigazgatási jogkörüket fokozatosan csonkították."

1

8 A törvényhatóságok egyre kisebb hatáskört kaptak, kibővítették felettük a központi kormányszervek gyámkodását, minden érdemlegesebb ügyhöz felsőbb jóváhagyást kívántak meg. A kormány akaratát képviselő főispánok hatáskörét fokozatosan bővítették. A törvényhatóságok hatáskörét alapvetően az 1870. évi 42. t.c. szabályozta, majd az 1886. évi 21. t. c. fogalmazta meg szinte mindenre kiterjedően. Ez utóbbi tc. volt érvényben 43 éven keresztül, 1929-ig, amikor megalkották a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi 30 tc-et. Így a törvényhatóság hatáskörét alapvetően az 1888. évi 21. t. c. szabályozta az általunk tárgyalt korszakban, amelyet a következőképpen határoz meg: „A törvényhatóságok jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátai között: a) az önkormányzatot; b) az állami közigazgatás közvetítését; c) ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik, és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjeszthetik."

1

9 A törvény külön kiemelten foglalkozik a törvényhatóság önkormányzati hatáskörével. Többek között hangsúlyozza: „önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot; határozatait és szabályrendeleteit végrehajtja, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik. A kormánnyal közvetlenül érintkezik.

2

0 Ez a jogkör valóban szépen hangzik. Arra enged következtetni, hogy a törvényhatóság komoly önállósággal rendelkezett, hiszen még a „kormánnyal közvetlenül érintkezhetett" is. De a 4. §. már azt hangsúlyozta, hogy „A belügyminiszter a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárást, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja."

2

1 Az ellenőrzési jogot tehát a kormány fenntartja magának. 19