Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
milliárd, a másik négy intézet pedig 500—500 millió koronával lenne részesítendő." 50 6 összesen 19 015 000 000 korona hitelt helyezett el a törvényhatósági bizottság. Azért is határozott így, mert a később jelentkezett pénzintézeteket ezzel is menteni akarta a pusztulástól. Ugyanis azok a pénzintézetek, amelyek nem kaptak hitelt, könnyen a csőd szélére jutottak. Erre a sorsra jutott a Heves megyei Hitelbank is 1927-ben, amiért a törvényhatósági bizottság 4 475,26 P. gyámpénztári tőke és kamatból álló gyámoltak és gondnokoltak általi követelés visszatérítését határozta el. 50 7 Más pénzintézet — mielőtt csődbe jutott volna — alávetette magát a tőke centralizációja törvényének. Pl. az Agrár Takarékpénztár Rt. egri cég 1927. április 20-tól kezdődőleg a Magyar Általános Hitelbank Rt. budapesti cégébe olvadt be. Természetesen a törvényhatósági bizottság által itt lehelyezett összeg nem veszett el, az 517/kgy. 13582/a. 1926. sz. th. biz. határozat továbbra is érvényben maradt. A font sterling kölcsön a kamatláb kialakításában is mozgást idézett elő. 1927-ben a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlése a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát 10 százalékról 8-ra csökkentette, mert „a folyton javuló pénzügyi viszonyok már csaknem minden pénzintézetnél letörték a magas kamatlábakat is." 50 8 Két évvel később azonban fordított helyzet állt elő, mivel az 1927-ben kialakított 8 százalékos kamatlábat fel kellett emelni újra 10 százalékra. Indokként a határozat azt hangsúlyozta, hogy „a kamatláb folytonos emelkedése, valamint a rendkívüli gazdasági és pénzviszonyok tették szükségessé". 50 9 A népszövetségi kölcsönből végzett szanálás tehát nem járt teljes sikerrel, nem szilárdította meg sem a gazdasági, sem a pénzviszonyokat, mégis jelentősen hatott az élet különböző területein, élénkítette a kereskedelmet, növelte az építési kedvet. Hatvan községben pl. újra előtérbe került a már 1912. évben megszavazott 245/kgy. 5143/a. 1912. sz. véghatározattal jóváhagyott vármegyei kórház építésének akciója. Mivel az 1912-es határozat a háború alatt nem valósulhatott meg, így 1927-ben ezt újra felvetették és „a vármegyei font-sterling kölcsönnek a hatvani kórház építési céljaira 2,8 milliárddal való felemelését kérelmezi... az újabb kölcsön amortizálására a vármegyei állat- és közegészségügyi ebadó alapok évi jövedelmét jelöli meg." 51 0 A határozat azt is hangsúlyozta, hogy „amennyiben a kölcsön felemelése bármely okból nem történhetnék meg, úgy ... a kórház építéséhez szükséges összeget a vármegyének útépítési célokra felvett font-sterling kölcsönéből bocsátja Hatvan községnek rendelkezésére." 51 1 174
