Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
A szakminisztériumok viszont hozzájárultak a kölcsön felemeléséhez. Egyedül a földművelésügyi miniszter nem járult hozzá az ebadó alap teljes felhasználásáhaz amortizációs célra, mivel ennek az alapnak más határozott célú kiadásai is voltak. Így a végső döntés alapján az amortizációs fedezet 1/4 részét Hatvan községnek kellett vállalnia, amelyet határozatilag Hatvan község képviselőtestülete ki is mondott. 51 2 1927—28-ban már erősen megindult az építkezés: a községháza, iskola, szolgálati lakás, kultúrház és az egyéni lakóház építése terén. Lehetőséget biztosítottak pl. tisztviselői családi ház építésére kölcsöntámogatással, 10 évi törlesztésre, 7 százalékos kamattal és egy négy szoba és összes mellékhelyiségeknél nem nagyobb családi ház összes építkezési költségének legfeljebb 60 százaléka erejéig engedélyezhető hitel felvételével. A bérház építésére vonatkozó kölcsön 16 évi törlesztésre, 8 százalékos kamat fizetés mellett, az összes építkezési költség legfeljebb 50 százaléka erejéig volt folyósítható. Végsősoron eléggé rövid lejáratú kölcsönt biztosítottak. Nehezítette a szegény emberek kölcsön igénybevételét az, hogy az összköltség 50 százalékát is igen nehezen tudták összekuporgatni. A törvényhatósági bizottságra jelentős gondot és terhet rótt a kölcsönfelvétel. Hogy ezt a terhet csökkentse, kezdeményezte a Gyöngyösön levő katonai laktanya értékesítését, amelyet kislakásokra használtak fel. A kincstár 20 évre bérbe vette évi 12 000 P bérfizetés mellett, amely lényegében részletfizetés is volt, mivel 20 év múltán a laktanya a kincstárra szállt át. Másfelől hasznos volt az értékesítés olyan szempontból is, hogy az állam méntelepet helyezett el benne, amely a vármegye területén új bevételi, illetve jövedelmi forrásokat jelenthetett a megyének. De ugyanakkor Gyöngyös város is előnyökhöz jutott, mivel a laktanyában a magánlakások megszüntetésére a népjóléti minisztérium 320 000 pengő 4 százalékos kamat mellett kölcsönt bocsátott rendelkezésre. 51 3 A laktanyaértékesítéssel a törvényhatósági bizottság a befolyó évi lakbéreket és vételárrészleteket, a font sterling kölcsön törlesztésére fordította. Igyekezett tehát a vármegye úgy gazdálkodni, hogy a felvett kölcsön visszafizetése zavartalan legyen. A megye háztartása — a tárgyalt időszakban — kiegyensúlyozott volt. Ezt igazolja, hogy az év költségvetése az előző évhez viszonyítva alig mutatott eltérést, vagyis emelkedő tendenciával a százezer pengő növekedést nem érte el. A legnagyobb növekedés az alapokon belül a rendelkezési alap alrovatán volt tapasztalható, ahol az emelekdés pl. 1928. évhez 1929. évet viszonyítva közel 100 százalékos. Statisztikailag több mint 100 százalékos emelkedés tapasztalható a katonabeszállásolási alapnál is, azonban összességében nem 175
