Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

tet a megyei törvényhatóság gyakorolta. Heves vármegyében két rendezett tanácsú város volt: Eger és Gyöngyös. A törvényhatósági önkormányzat osztálytartalmát az állam osztály jellege határozta meg. Az általunk tárgyalt korban a hatalom a tőkések és földesurak kezében van, így a törvényhatóságokban is őket találjuk elsősorban. Heves megyében 1920-ban az együttes képviseleti arányuk a törvényhatósági bizottságban 76,6 százalékos volt.

6 A törvényhatósági bizottságok választását az 1886. évi 21. t. c. szabályozta, amelynek 22. §-ában foglaltak is messzemenően biztosították az uralkodó osztály megfelelő képviseleti arányát. „A bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes állami adót fizető állampolgárokból, felerészben pedig a választó közönség választottjaiból álljon. Ezeken kívül a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak még a jelen törvény 51. §-ában felsorolt törvényhatósági tisztviselők és megyei közgyűlésen az illető törvényhatóság területén rendszeresített államépítészeti hivatal főnöke."'

1 A legtöbb adót fizetők a virilisták voltak. „A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján, minden évben a törvényhatóság igazoló választmánya állítja össze, illetőleg igazítja ki."

8 Az adóhivatalok kimutatása alapján minden év végével nagyságrendben összeállítják a törvényhatóság területén a legtöbb adót fizetők névjegyzékét, s attól függően, hogy a törvényhatósági bizottság létszámát hány főben állapították meg, — Heves megyében 420 fő

9 —, a létszám felének — vagyis 210 főnek — megfelelő nagy adófizetőt, az összes nagyságrendjében haladva automatikusan bizottsági tagnak nyilvánították. „A sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adó vétetik számításba; továbbá az állami, felekezeti, törvényhatósági, községi és magánintézetek tanárai, a tudományos akadémia tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, építészek, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosoknak összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik."

1

0 A vagyoni szempontok ezen nyers érvényesülésén nem sokat változtat a törvénynek az idézett rendelkezése sem, amely egyes értelmiségiek adóját kétszeresen számíttatja, ugyanis az értelmiségieknek csak vékony, aránylag jól kereső, a társadalmi rendszer fenntartásában érdekelt része kerülhetett a bizottságba. Heves megyében például arányuk 1920-ban 29 százalék volt.

1

1 A Horthy-korszak uralkodó körei soknak tartották a felerész virilis jogon a törvényhatósági bizottságba való kerülést. Így az 15