Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
termesztést egyéb okok is válságossá tették. A Heves megyei szőlősgazdák bortermésének pusztulása az ellenforradalmi rendszer következménye volt. A kormány — reakciós külpolitikájából következően — nem tudott tenni semmit az export fellendítése érdekében. Ott állott a híres egri és gyöngyösi bor a pincékben eladatlanul, a túl magas vámdíjak miatt. így a szőlősgazdák adót fizetni nem tudtak, adóelengedésről a kormány hallani sem akart. A borexport szünetelése, valamint a belföldi piac pangása következtében a nyomorúság tanította meg aztán a bortermelőt a batyuzásra és cserekereskedelemre. Száz kilométerekre vitték szekereken és háton az egri és gyöngyösi bort és adták el munkásoknak vagy cserélték el lisztért, takarmányért a parasztokkal. Valóságos börzét csináltak pl. a felnémeti vámháznál, ahol nagyban folyt a cserekereskedelem. 37 2 A nagy pénztelenséget mutatta, hogy az alispán 830 db permetezőgépet szerzett be, amelyet nem tudott értékesíteni a szőlősgazdák körében, s így kénytelen volt 500 db gépet a gyártó cégnél potom áron eladni, „mert a legnagyobb utánajárással sem sikerült a gépeket nemcsak ily mérsékelt áron eladni, de egyáltalán értékesíteni" 37 3 A gabonatermesztés fellendítését is igyekezett elősegíteni a törvényhatóság. „A most szőnyegen levő vagyonválság és az ország felépítésével kapcsolatos közterhek.. . annyira igénybe veszik a gazda munkásságát, hogy számítását csakis úgy fogja megtalálni, ha a legbelterjesebb okszerű gazdálkodással igyekszik minél többet termelni, éspedig elsősorban többet termelni a kenyérmagvakból." 31 4 A termelés növeléséhez az alispán jobb talaj művelést és nemesített vetőmag használatát ajánlotta, utóbbit csak a Vetőmag Értékesítő Rt.-nél javasolta beszerezni, mert a kisgazdáknál már csak korcs vetőmag található. A jó talaj műveléshez és a nemes vetőmag beszerzéséhez elsősorban a hitel, élénk piac kellett volna és természetesen az agrárolló megszüntetése. Ezek a feltételek jelentős mértékben elősegítették volna az intenzív gazdálkodás kibontakozását. A mezőgazdasági növénytermesztés stagnálása befolyásolta az állattartási kultúrát is. Heves megye erdőkben, legelőkben és takarmánytermesztés feltételeiben gazdag volt. Az állattenyésztés területén volt legjobban érezihető a négyéves háború és a közel féléves román megszállás, valamint a kereskedelmi élet, a fehérterror és irredenta politika miatt kialakult hanyatlás. 1925-ig még a Bethlenkormány sem volt képes súlyos anyagi helyzete miatt jelentősebb támogatást nyújtani az állattenyésztés fellendítéséhez. A háború és a románok rablása elsősorban a lóállományban okozott nehezen pótolható kárt. Különösen a mének elrekvirálása miatt elszaporodott a zugmének használata, amelyek kivágására 131
