Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925

erélyes intézkedéseket foganatosított a gazdasági felügyelő. Ezzel az intézkedéssel akarták megjavítani a lóállomány minőségi lerom­lását és természetes szaporodását. A szarvasmarha-állomány tekintetében a háború utolsó évéhez viszonyítva nem fejlődés, hanem inkább hanyatlás volt tapasztalható. A számszerű hanyatláson túlmenően, a minőség leromlása okozta a legnagyobb gondot. De hasonló helyzet volt tapasztalható a sertés­és juhtenyésztés terén is. Alapvető feladatnak tekintették a megyei törvényhatóság gazdasági vezetői az apaállattartás megjavítását, jó egyedek meghonosítását. Erre viszont sem pénz, sem egyéb feltétel nem volt meg. A gyenge takarmányozás mellett még gátolta az állattenyésztés fellendítését az állandó állatbetegség is, amely elleni védekezésnek sem a szakmai, sem az anyagi feltételei nem voltak meg. 1924-ben — mint ahogy a következő táblázatból kiderül — 25 ló, 155 szarvas­marha, 551 juh és 1980 sertés hullott el. Természetesen ezek csak a bejelentett adatok. Tudvalevő azonban, hogy jelentős százalékát az elhullott állatoknak nem jelentették be. 37 5 A kor viszonyainak megfelelően próbáltak kísérletet tenni egyes betegségek meggátolására oltással. Pl. 1924-ben lépfene ellen beol­tottak 16 709 db szarvasmarhát, 1048 lovat, 17 553 juihot és 298 ser­tést; sercegő üszök ellen 398 szarvasmarhát és sertésorbánc ellen 7245 sertést Az elhullás azonban még így is magas volt. 37 G Ezzel a részleges védőoltással természetesen nem lehetett elejét venni az állatbetegségeknek. A mostoha viszonyok miatt a közvágóhidak is terjesztették az állatbetegségeket, mert a legtöbb helyen az alap­vető higiéniai előírások sem voltak meg. A megyében 1924-ben csak 7 közvágóhíd volt, 7 közvágóhely és 91 magánvágóhely. Közfo­gyasztásra levágtak 14 459 szarvasmarhát, 5271 juhot, 237 kecskét, 7811 sertést és 150 db lovat. 37 7 Az állatorvosok figyelemmel kísérték, hogy a levágott állat em­beri fogyasztásra alkalmas-e; és bizony találtak alkalmatlant: a köz­fogyasztástól elvontak a levágott állatok közül 82 szarvasmarhát, 88 borjút, 1 bivalyt, 12 sertést és 5 db lovat. 37 8 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom