Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
A pártközpont azonban még csak válaszra sem méltatta őket. 36 6 A dolgozó parasztság nagyon gyorsan kiábrándult az ellenforradalmi földreformból. A stabilizáció előkészítésének időszakában a mezőgazdasági termelés minden ágában pangás mutatkozott. Szinte a kétségbeesés hangján szólalt meg az alispán 1922-ben a törvényhatósági bizottsági ülésen, amikor a következőképpen nyilatkozott: „A közgazdasági állapotok katasztrofálisan siralmasak, az óriási szárazság a terméskilátásokat minimálisra csökkentette, így ismét elvesztettük reményünket, hogy a mérhetetlen drágaságból hamarosan kilábolhassunk," 36 7 Az alispán szerint hol a szárazság, hol a sok csapadék az oka a gyenge termésnek. Amint láttuk, 1922-ben a szárazságra panaszkodott, 1923-ban viszont a sok csapadékra. Végső soron az objektív nehézségekről, vagyis a bajok fő társadalmi-politikai okáról; az egészségtelen nagybirtokrendszerről, az extenzív mezőgazdasági állapotokról nem szól. Pedig többek között a gazdaságok — nagybirtokok is — rendkívül szegényes felszereltségében, a szükséges tőke hiánya miatt, alacsony munkaerő-felhasználásban kellett volna keresni az alapvető problémákat. A mezőgazdaság elmaradottságát mutatja, hogy 1925-ben — amikor viszonylag jó gazdasági év volt — a termésátlag a következőképpen alakult: Átlagtermés 1925-ben Termény júliusi augusztusi hivatalos statisztika jelentés 1925-ben 1900-ban q q Búza 4;5 5,3 6j6 5,9 Rozs 4,4 4,8 6,5 4,9 Árpa 4,2 4,9 6^3 5,7 Zab 3,6 36 8 3,9 36 9 6,9 37 0 5,5 A termésátlag alacsony szintű gazdálkodásról árulkodik. Ez nem csoda, hiszen 1925-ben a földművelésügyi miniszter a népszövetségi kölcsönből csak ötmilliárd korona váltóhitelt biztosított egyévi viszszatérítésre, 8 százalékos kamattal az előállott vetőmag- és takarmányhiány beszerzésére. 37 1 Korszerűsítésre, gépesítésre nem kapott hitelt a mezőgazdaság. Heves megye mezőgazdaságaiban nemcsak a növénytermesztés volt jelentős, hanem a szőlészet is. A mátraalji, az egri borok híre országhatárokon túlra is eljutott, de jelentős volt a hevesi homokháton termesztett bor is. A mostoha időjárásra élénken reagáló szőlő130
