Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925
dapárti jelöltet választottak meg, az 1922. évi választáskor viszont a régi kisgazdapártiak közül csak egy megválasztására került sor. Jóllehet nehéz pontosan elhatárolni a két pártot, mivel Bethlennek sikerül egyesíteni: Egységpárt néven, amely Heves megyei szervezetének elnöke Mayer János lett. Az 1922. évi választásra a választókerületek számát 6-ról 8-ra emelték, s összesen 17 képviselőjelölt indult. A választási biztosok nem engedték az indulását dr. Csépányi Lászlónak, mivel 17 ajánlója hiányzott, ugyanis 25 olyan ajánlója volt, akik állítólag nem szerepeltek a választói névjegyzékben. Olyan hírek terjedtek el a megyében, hogy a választási bizottság szigorúbban bírálta el a nem egységpárti ajánlókat. Az Egri Népújság ezt erősen cáfolta. 30 7 A választáson induló jelöltek közül: egységpárti: 9, 48-as függetlenségi: 4, keresztényellenzéki: 3 és pártonkívüli egy volt. A választás eredményeként a megválasztott képviselők közül: 7 egységpárti, 1 pedig keresztényellenzéki volt. A választás napján egyedül dr. Nagy János teológiai tanár autója járta a megyét, megbízott kerékpárosai pedig Egerben szorgoskodtak. 30 8 Meg is szerezte az abszolút többséget. Plósz István, volt kisgazdapárti képviselőjelölt, aki most az egységpárt nevében lépett fel, viszont kimaradt a megválasztott képviselők közül, párthívei elfordultak tőle. Az 1922. évi választási események és eredmények azt mutatták, hogy a munkásosztály, a haladó gondolkodású emberek sokasága, akik még nem felejtették a dicső forradalmat, sok gondot okoztak a megye politikai vezetőinek. Az alispán a lefolyt választás tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy még „ .. . a nemzet kevés korbácsütést kapott, mert nagyon sokan visszakívánják a gyászos időket. Még vármegyénkben is felütötte fejét a destrukció és oktrobista jelöltek hívekre is találtak, de szerencsére próbálkozásuk sikertelen maradt." 30 9 A csendőrségnek sikerült minden zavartkeltő jelenséget elfojtani. így adták értésére a népnek, hogy az a jog, amellyel felruházták csak formális dolog, józan belátása szerint nem élhet vele. A városokban a szavazás titkosan folyt le, így itt valamivel nagyobb lehetősége volt egy-egy szavazónak politikai meggyőződését kifejezni. Az uralkodó ellenforradalmi rendszer hívei kétségbeesve intették a kormányt a titkos szavazás bevezetésétől. „A titkosan szavazó városokban azonban sokan kerültek be destruktív elemek, élénk igazolásául annak, hogy nemzetünk nem érett még most sem az általános titkos választásra, tehát a politikai jogok teljes kiterjesztése esetén nemzetünk újra vesztébe rohanna." 31 0 Kifejezésre juttatta az alispán azt az óhaját, hogy az itteni megyei választási destrukció tanulságait a kormány és a nemzetgyűlés a választási 113
