Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

határain belül tartja; és e hatalom, amely a társadalomból keletkezett, de fölébe helyezi magát, s mindjobban elidegenedik tőle: az állam."

2 Engels egyértelműen állapítja meg, hogy nem mindig volt állam. Az emberi társadalom kialakulásának kezdetén hosszú ideig nem létezett a társadalomban olyan szervezet, amelyet államnak nevezhetnénk. Ez az állapot egészen az ősközösségi társadalom felbomlásáig és a magántulajdon kialakulásáig tartott. Ekkor az osztályok kialakulásával párhuzamosan gyökeresen átalakult a közösségek szervezete és felépítése is. A változás két párhuzamos területen jött létre. Elsősorban a vérségi-rokoni kapcsolatok kizárólagos szerepe helyett előtérbe került a lakosság területi beosztása. Másodsorban, amilyen mértékben a régi közösségek belsőleg differenciálódtak, olyan mértékben különültek el a társadalomtól azok a közfunkciók, amelyeket korábban a közösség akaratából mindig azok töltöttek be, akiket a közösség erre személy szerint a legrátermettebbnek, legalkalmasabbnak tartott. A közfunkciók gyakorlása egyre inkább egy szűkebb réteg privilégiuma lett, amely csak a kormányzással foglalkozott és a kormányzáshoz különleges kényszerítő apparátust (rendőrség, katonaság, törvényhozó és bírói szervek stb.) hozott létre. A kormányzásnak ez a módja, amely egy különálló közhatalom által történik, minden állam legfőbb jellemzője. Az elmondottakon kívül az állam létrejöttét még sok jelenség kíséri. Létrejön például az uralkodó osztály akaratának törvényesítése: a jog, amely az állammal együtt keletkezik, létezik és hal el, és összekapcsolódik az állammal. Megindul az uralkodó osztály érdekében az adóztatás, amelynek révén az állam az elnyomottakkal fizetteti meg fékentartásuk költségeit, és megindul az ún. államélet sokoldalú és egyre bonyolultabbá váló folyamata. Ez a sokirányú változás eltakarja az emberek szeme elől a lényeget, azt, hogy az állam létrejöttének oka a magántulajdon megjelenése, az osztályok kialakulása és a kizsákmányolás, s annak a felismerése, hogy a kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok ellentétei antagonisztikusak. „Az állam — írta Lenin — az osztályellentétek kibékithetetlenségének terméke és megnyilvánulása. Az állam ott, akkor és annyiban jön létre, ahol, amikor és amennyiben objektíve lehetetlen az osztályellentétek kibékítése. És fordítva: az állam léte bizonyítja, hogy az osztályellentétek lcibékíthetetlenek."

3 Lenin egyértelmű megfogalmazása arra int, hogy az államok vizsgálatánál mindenekelőtt azt a kérdést kell feltenni, hogy az adott állam konkrétan melyik osztály — sőt ezen belül milyen szűkebb 10