Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

III. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a politikai konszolidáció és a gazdasági stabilizáció kibontakozásáért 1921-1925

vétessék, mivel ez a konszolidációt állandóan zavarja, az ország lakosságának egyetértését megakadályozza, ami nélkül az integer Magyarország kiküzdése lehetetlenné válik."

26

9 A Bethlen-párti Heves megyei földbirtokosok szerették volna már biztonságosabban a hatalom tulajdonosának tudni magukat, azonban e hatalomból mások is akartak részesülni. Ismeretes, hogy elsősorban a legitimisták, Beniczky Ödön volt belügyminiszter vezetésével igyekeztek csapást mérni a kormány vezetőire. Nagy csatározásokra került sor a parlamentben, s bizony több kompromittáló vád hangzott el Beniczkyék részéről, Bethlenre és Horthyra vonatkozóan. A Heves megyei parlament méhkas módjára zúdult fel, s kifejezte rendületlen bizalmát és hódolatát a kormányzó személye iránt és Beniczky Ödönnek a kormányzó személye ellen elkövetett támadása felett mély megvetését fejezte ki. Bethlen miniszterelnök a hatalom stabilitását egy egységes kormányzópártban látta. A Kisgazdapárt viszont nem akart hajolni az egységre, vagyis: „... a Kisgazdapárt nem csinálhat egységes pártot azokkal, akik vissza akarják hozni a Habsburgokat."

29

0 — jelentette ki Nagyatádi. Ugyanakkor a KNEP is szembefordult az egységes párt gondolatával, s Andrássyval az élen, az első királypuccs után, egy újabb királypuccs előkészítésén fáradozott. Bethlen azonban elsősorban a kisgazdapártiakat akarta egyesülésre bírni. A Kisgazdapártnak a közigazgatás reformjára vonatkozó kezdeményezését igyekezett ellenük fordítani. Bethlenék kezdeményezésére a vármegyék vezetői országos gyűlést rendeztek, amelyen kárhoztatták a Kisgazdapárt a közigazgatás reformjára irányuló, az „ezeréves alkotmányt" megszüntető követelését. Heves megye törvényhatósági bizottsága is rését vett abban az országos bizottságban, melyet a reform tárgyalására alakítottak. A közgyűlés e bizottságba gróf Keglevich Gyulát, Bethlen hűséges pártolóját és Mayer Jánost, kisgazdapárti képviselőt delegálta. Heves megyében is megindult a Kisgazdapárt elleni harc. Minden kezdeményezésüket leszavazott a törvényhatósági bizottság. Kezdeményezték pl. a 15 százalékos vámőrlés megszüntetését és a mezőgazdasági termények szabadforgalmának biztosítását, de a közgyűlés elvetette.

29

1 Ellentétes álláspont alakult ki a kétkamarás parlamenti rendszer kérdésében. A Kisgazdapárt határozottan ellene fordult, míg a Bethlen-párti törvényhatósági bizottsági tagok — akik többségben voltak — követelték annak megvalósítását. Sőt, feliratot intézett a közgyűlés nemzetgyűléséhez, amelyben rámutatott, hogy „ . . . a nemzetgyűlési törvényhozó testület alkotmányukkal merőben ellentétes, mert hiányzik a felsőház. Ennek pótlására feltétlenül szükség van akkor, amikor hatalmas léptekkel haladunk a konszolidálói