Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
a nyári munkahelyek megszervezését is sürgette a főispán. 27 9 Azonban ez nagy nehézségekbe ütközött a kiadásokkal túlterhelt községek mostoha anyagi helyzete, másrészt az állami költségvetésben e célra előirányzott összeg elégtelensége miatt. 1910. évhez viszonyítva romlott az óvodai ellátottság helyzete is, amikor a megyében 30 óvoda, 88 menedékház működött, ebből 82 nyári, 6 pedig állandó volt. Az állandó jellegű óvodákban csak 2911 gyerek nyert elhelyezést. Egy-egy évben 11 ezer gyerek született, így — három évfolyamot figyelembe véve — 33 ezer óvodáskorú gyermek volt. 28 0 Ez azt jelenti, hogy az óvodáskorú gyermekek 1/10 része sem részesülhetett óvodai ellátásban. 1920-ban még a meglevő gyermekintézmények működtetése is nagy nehézségbe ütközött, így azok fejlesztésére még gondolni sem lehetett. Az újból hatalomra került kizsákmányolók felismerték, hogy a tömegek tudatlansága nem menti meg őket a forradalomtól. Idejekorán igyekeztek tervbevenni a tömegek oktatását, nevelését. Céljuk volt a tömegek forradalomtól való eltérítése, a vallásos nevelés, a szomszéd népek elleni gyűlölet felszítása. Az osztályfelettiség magvát igyekeztek elhinteni. Teljesen félredobták a Tanácsköztársaság iskolapolitikáját, viszszatértek a konzervatív iskolapolitika továbbfolytatására. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 2448/1920. ein. sz. rendeletébe foglaltakra a kormánybiztos főispán rendelkezést bocsátott ki az elemi népiskolák és kisdedóvodák 1920/21. tanév megnyitásának előkészítésére. A beiratások idejének, a tan- és óvodakötelesek összeírása mellett főhangsúlyt a rendszeres járás megszervezésére helyezte. A mulasztó tanulók szüleit, vagy az őket alkalmazásban tartó gazdákat szigorú pénzbüntetéssel sújtotta. A főispáni rendelet kimondta, hogy: „A bírságpénzek összege az első ízben mulasztó tanulók szülőjére, munkáltatójára akként rovandó ki, hogy minden félnapi mulasztás után két koronát, és így tovább. A be nem hajtható bírságpénzek közmunkára váltandók." 28 1 A pontos végrehajtásért az elöljáróságokat, a helyi iskolai hatóságot és az érdekelt tantestületet teszi felelőssé. A rendszeres iskolába járás szigorú megtartása mellett lehetőséget biztosított a 4—6'. osztályos tanulóknak 14 napot meg nem haladó gazdasági munkában való részvétel céljából történő felmentésre. Ezek engedélyezését megköveteli, hogy a tanfelügyelőknek bejelentsék. A szegénysorsú gyermekek rendszeres iskolába járását úgy szabályozta, hogy részesítsék őket tankönyv- és tanszersegélyben, lássák el őket ruházattal és lábbelivel. Ugyanakkor az étkezés biztosítása 103
