Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre

I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre 1. A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK FOGALMA ÉS OSZTÁLYT ART ALM A Magyarországon a felszabadulás előtt a területi közigazgatási rendszer egyik formája a törvényhatóság volt, amelynek részben önkormányzati jelleget biztosítottak. Törvényhatósági jelleggel működött a vármegyék és az ún. törvényhatósági városok közigazgatási szervezete a központi államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése alatt, mint közhatalmat megvalósító, végrehajtó, rendelkező tevékenység. A vármegyék, illetőleg a törvényhatósági városok közigazgatási szervezetét középszintű közigazgatásnak is szokás nevezni, mintegy ezzel is érzékeltetve, hogy egy nagy országos közigazgatásnak, vagyis az állam szervező tevékenységének a része. Természetesen ezeknek maguknak is vannak alárendelt szerveik, amelyek ugyancsak részei az országos közigazgatásnak. Már ez a néhány gondolat előrebocsátása is arra enged következtetni, hogy az állam kérdése — s ezen belül az igazgatás kérdése — a legnehezebb, legbonyolultabb és polgári tudósok, írók által leginkább összekuszált kérdések egyike. A marxizmus—leninizmus klasszikusai tudományosan rendezték az összekuszált kérdések jelentős részét, s így lehetőségünk van biztonságosabban, tudományosan eligazodni. Engels az állam fogalmát elemezve a következőket mondja: „Az állam... a társadalom terméke a társadalom bizonyos fejlettségi fokán; annak bevallása, hogy ez a társadalom megoldhatatlan ellentmondásba bonyolódott önmagával, kibékíthetetlen ellentétekre hasadt, amelyeknek leküzdésére képtelen. Hogy azonban ezek az ellentétek, az ellentétes gazdasági érdekű osztályok ne semmisítsék meg egymást és a társadalmat meddő küzdelemben, olyan hatalom lett szükségessé, amely látszólag a társadalom fölött áll, az összeütközést tompítják és a „rend" 9