Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)

Hadiadó és háziadó 1772 előtt

20 bárány vagy kétéves malac, sertés; 20 kila (mérő) búza, kétszeres vagy rozstermés; 20 kila (mérő) bab, lencse, köles, borsó; 30 kila (mérő) árpa, zab, kukoricatermés stb. A Rákóczi-korszak adórendszere a személyekre nehezedő terheket felényire csökkentette, ezzel szemben a jövedelmek egész sorát megadóztatta. A szövetkezett rendek az 1708. évi egri tanácskozásukon, Rákóczi jelenlétében elhatározták, hogy „a szegények könnyítésére. . . most méltóbbnak ítéltetik, hogy minden 16-ik esztendőn felül való személy, oda számláltatván a szolgálatban levő cselédszemély is, csak fél dikát képez, vagy minden két személy egy dikát, úgy mindazáltal, hogy a haza és földes ura szolgálattyára egy személy a dikázásból kihagyandó. Mesteremberek... fél dikát fizessenek. Bor, ser, pálinka, korcsmák, mészárszék, sernevelő és pálinkaégető katlanok, papiros, vas, posztó, deszka művek és malmok jövedelme után, malmokból, sertéshizlalásból, vámokból, hidakból, rétek, irtvány földek, erdők, pusztákból, bor, gabonatized és kilenczedből, jobbágyi censusból, interesre (kamatra) adott pénzből, kertek terméséből, házi épületekből, bérbe adott boltokból és akármilyen haszonvételekből eredő jövedelem minden 30 Ft-ja teszen egy dikát. Nemkülönben a külső országokból behozott portékát áruló vagy kivivő kufárok, minden rendű kereskedők, arany, ezüst, rézbányák tulajdonosai jövedelmöknek 30 Ft-ja számítandó egy dikának." Egy-egy dika után pedig 3 Ft-ot róttak az adózóra, továbbá a kuruc katonaság élelmezésére természetben húst, búzát és zabot.

5 Amikor az 1715. évi 8. t.c. rendelkezéséhez képest létrejött hazánkban az állandó, közös hadsereg, ennek fenntartási költségei is állandósulták, egyrészt az évről évre kivetett hadiadó (contributio), másrészt a rendek által háborús szükségben esetenként megajánlott hadisegély (subsidium) alakjában. Miután a XVIII. században országgyűlést nagyon ritkán tartottak, a legutóbbi országgyűlésen megajánlott hadiadót a nádor elnöklete alatt tartott konkurzuson osztották szét az egyes törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, bányavárosok és kiváltságos kerületek) között. Az egész országra megajánlott, 3—4 millió forintos adóösszeget elosztották az ország portáinak számával. Az így nyert hányadosnak a Heves megyei porták számával való szorzata adta a Heves megye által fizetendő hadiadó összegét. Miután a megyékre eső portaszámot a XVIII. században rendszerint a nádori konkurzusok állapították meg, e portaszámot nádori portáknak, portae palatinales-nek nevezték.

6 A megyére egy összegben kivetett hadiadót maga a megye bontotta tovább a területén fekvő községekre, mezővárosokra. A megyei 8