Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)

Hadiadó és háziadó 1772 előtt

Hadiadó és háziadó 1772 előtt Hazánkban az országos adózás legrégibb alakja a kapuadó, poriális adó volt. Ezt Károly Róbert az 1342. évi 19. dekrétumával rendszeresítette, amikor is a nemesfémből vert pénzek folyamatos felhígítását megszüntetve, a pénzhígításból származott kincstári nyereség pótlására kamara hasznának nevezett országos adót, évenként 18 dénárt vetett ki minden olyan parasztportára, kapura, melyen egy szénával vagy gabonával megrakott szekér átmehetett. A portális adózás eme kezdeti időszakában a jobbágykapu vagy porta egyet jelentett a jobbágyházzal és telekkel, a XVIII. század elejétől kezdve azonban mesterséges, képzeleti adóegységgé vált. Az 1609—1696 között létrejött adóügyi törvények szerint 4 jobbágygazdaságot kellett számítani egy-egy portára. Az egyes községekre eső adó kulcsául a rovások vagy dikák szolgáltak. Ezeket az országos adózás kezdete óta a király által kinevezett és a megyékbe küldött rovó vagy dikátor vette jegyzékbe úgy, hogy egy fadarabra, az ún. rovásfejre felrótta az adóegységek, porták, kapuk számát. Ezután a rovásfejet kettéhasították, egyik fele a falubírónál maradt, másik felét a rovó magával vitte. Amikor Mohács után az országgyűlés a török elleni védekezés céljaira egyre sűrűbben ajánlotta meg a kapuadót, ez egyre inkább országos hadiadóvá lett. A pénzügyigazgatásban kialakult az írásbeliség; a királyi rovók most mái- nem fadarabokon jelezték, hanem kéziratos dikajegyzékekbe, dikális (rovásadó) összeírásokba vezették be a faluban talált adótárgyakat, a falu rovásainak, dikáinak számát. A XVI. században a megyébe küldött királyi rovót munkájában, a járásokban, falvakban a járási szolgabírák segítették, a megyei közgyűlés egy esküdtet is adott melléje. A XVII. század második felében a járási szolgabírák és megyei esküdtek átvették a rovó szerepét, ezáltal a rovónak eredetileg országos tisztsége megyei, rendi hivatallá alakult át. Az adóigazgatás menetének három szakaszában (kivetés, behajtás, elszámolás) a legterhesebb, leghálátlanabb feladatkör a falu í