Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)

Az egységes adórendszer bevezetése 1772-ben

Közülük egy rovást, dikát képezett: a) személyekből: 4 jobbágyfő, 8 fiú vagy 16 lány, ha betöltötték 16. életévüket, 8 testvér, 4 házas zsellér, 8 házatlan zsellér, másként lakó, 8 szolga, 16 szolgáló; b) állatokból: 8 saját igásökör, 16 kölcsönvett igásökör, 16 hizlalt ökör, 8 fejőstehén, 16 meddő tehén, 16 harmadfű tinó, 24 másodfű tinó, 32 borjú, 8 hámos ló, 16 ménesbeli ló, 16 harmadfű csikó, 24 másodfű csikó, 24 sertés, 40 juh; c) ingatlanokból: 24 elsőrendű, 32 másodrendű, 40 harmadrendű ház, 24 kishold I. oszt., 32 kh. II. o., 40 kh. III. o., 48 kh. IV. o. szántó; 32 kaszás I. o., 40 k. II. o., 48 k. III. o., rét; 24 kapás I. o., 32 k. II. o., 40 k. III. o. szőlő; 48 mérős szilvás, 64 a száz fejet termő káposztásból, 24 az egy mázsát termő dohányföldből; 2 elsőosztályú, 4 másodosztályú, 8 harmadosztályú vízimalom; 4 elsőosztályú, 8 másodosztályú, 16 harmadosztályú szárazmalom; d) soronkívüli jövedelmekből: 104 Ft a borsajtóból, malomból, korcsmából, mészárszékből, juhászbérből, korcsmabérből, egyéb árendából; 2 elsőosztályú, 4 másodosztályú, 8 harmadosztályú mesterség, Ví elsőosztályú, 2A másodosztályú, 1 harmadosztályú kereskedés; e) közös haszonvételekből: közös legelőre járó, nagyobb marhákból (ökör, tehén, ló) három osztályban 64—80—104 darab; kisebb marhákból (sertés, juh, kecske) három osztályban 80—104—128 darab; fuvarozás hasznából három osztályban a felhasznált 16—24—32 igásállat; kézi napszámosmunka bére után három osztályban a napszámba járó 64—80—104 személy; épületfahasználat után három osztályban 24—32—40 személy; nádlási haszonvétel után három osztályban 64—80—104 személy. A helytartótanács még ezen alapvető körrendeletének kidolgozása előtt, 1772 elején, az 1770. évi, megyei adószámadásökat felülvizsgálva, tájékoztatást kért Heves megyétől az adómentesség kérdésében itt követett gyakorlatról. A megye válaszából kiderült, hogy Hevesben korábban is mindig összeírták hadiadó alá valamennyi nem nemes háztartást, de mentesítették a szolgákat, mint uradalmi szegődötteket, továbbá a községi bírákat, kisbírákat, községi és városi tizedeseket, hajdúkat, mert ezek terhes közszolgálatukért semmi fizetést nem kapnak. A községi bírákat eddig is a katonai év elején szokták megválasztani, kivévén Gyöngyöst, ahol a városi privilégiumok Szent György napjára tették a bíróválasztást.

9 A helytartótanács kívánságára a vármegye közgyűlése 1772. nov. 23-án kijelölte azt a nyolc járási tisztből álló bizottságot, melynek