Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai - Tanulmányok Heves megye történetéből 1. (Eger, 1973)

Az egységes adórendszer bevezetése 1772-ben

személyek, adótárgyak közül hány személy, hány darabállat, hány hold föld, hány ház, hány forint jövedelem tesz ki egy rovást, másrészt azt, hogy hány forint és dénár esik külön-külön mindkét pénztárban egy rovásra. E kvótát, szorzószámot alkalmazva, kiszámítja minden járás és minden község által a két pénztárba fizetendő adó összegét, de csakis járási és községi bontásban. Ez a megyei adókivetés, repar­titio generalis. (A személyenkénti kivetés nem a megye feladata.) 5. A vármegye közgyűlése rendszerint január hónapban határo­zatban fogadja el az adókivető küldöttség által kidolgozott, megyei— járási—községi összesítéseket, azok egy példányát bemásoltatja a vár­megye jegyzőkönyvébe, egy példányát felterjeszti a helytartótanács­hoz, egy példányát pedig az adó beszedése végett kiadja a megyei adószedőnek, a pénztárnak. 6. A vármegyei adószedő közli a szolgabírákkal az adózó szemé­lyek és adótárgyak rovásainak kivetési kulcsát. S hogy az egyéni kivetés során a szolgabírákat és községi jegyzőket fenyegető, roppant méretű számolási műveletek elvégzését is megkönnyítse, előre kiszá­mítja és közli velük a rovások minden lehetséges törtrészére eső fo­rint- és dénárösszeget, ezzel végeredményben az egyéni kivetés mun­kája leegyszerűsödik összeadási műveletekre. 7. A szolgabíró személyenkénti adókivetése a tavaszi hónapok­ban történik. Ennek során a járási tiszt (szolgabíró vagy esküdtje), minden adózó személyre nézve kiszámítja és az őszi adóbevallási ív jobb oldali lapszéli („mellyektül fizettetik") üresen hagyott rovataiba beírja az adózó által mindkét pénztárba fizetendő forint- és dénár­összeget. Majd valamennyi adózónak kétféle adóterhét összegezve, a jegyzővel bevezetteti a községi adókönyvecskébe, mégpedig az adó­tárgyak alábbi öt csoportja szerint: a) személyeik után fizetendő adó, b) állatállomány után fizetendő adó, c) ingatlanok (,,fundusok, telkek") adója, d) soronkívüli jövedelmek és bérletek adója, e) közös haszonvételek utáni adók. Az adókönyvecskében a község évi adójának összegét felosztják hat téli és hat nyári hónapban fizetendő részletre. Ezután kiállítják és minden adófizetőnek kezébe adják az évi adóját feltüntető, egyéni adókönyveoskét, ezt a néhány összevarrott lapból álló adóívet. Az új adókivetési szabályzat mintegy 90 adótárgyat sorolt fel. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom