Forrásaink a reformációról - Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából (Eger, 2018)

Dokumentumok - III. Heves és Külső-Szolnok vármegyei települések protestáns közösségeinek néhány 18. századi forrása

Quod vero statum publicum regis et regni concernit illum his admordet, in lineis per me subtractis.424

Primo ex fasciculo concionum sub no 4-o Varini 27 decembris Ao 1740. manu propria sic scribit:425

Az Isten idegen nemzetséget ültetett a mi fejünkre, amely megszorította a mi derekainkat hevederrel, azaz mindenféle adózással és szolgálattal terhel, aki azt mondja minékünk Is.426 51. 23: hajolj le előttem hadd menjek által te rajtad, ennek kemény uralkodása alól kívánnánk kiszabadulni, de vajon sokan vannak-e, akik az ő könyörgésekben gyakran azt kívánnák Solt.427 428 80.8: Seregeknek Istene állass helyünkre minket és mutasd a te orcádat etc. post alia sic concludit.429 Mivel azért éppen végső veszedelemben forog nem csak e mi városunk, hanem még a mi szeginy országunk is, annak okáért serkenjetek fel, oh, ti nagy állatok etc.

Quae verba tametsi per ambages circumducta, pronum est assequi quo collinient.429

Secundo. Orationem tempore pestis dicendam concepit et manu sua scripsit, ut in fasciculo sub No 5-o folio 3-o, ubi haec formalia ad Deum:430

Sok ideje, hogy a mi dücsőségünköt a porba vetetted, az idegeneket mirajtunk királyokká, fejedelmekké és főkké tetted, a mi nyakunkat, Jer. 27.8. azoknak jármába vetetted, a mi főrendeinket a porba ültetted.

Ibidem folio 4-o haec:431

424 Polgári Mihály a Heves vármegyéhez tartozó Túr városa református lelkészének az ő nagyméltóságú püspöke parancsából megvizsgált, egy zsákban található írásai az alábbiak szerint következnek: Először. Ezek nagyrészt nem Polgári Mihály, hanem más református lelkészek kéziratai, tudniillik prédikációkon felolvasott különböző beszédek és más tisztán skolasztikus és közömbös fajtájúak. Másodszor. Minden továbbiak Polgári Mihály saját kezű írásai, de nem mindegyik dogmatikus, több valós filozófiai, történeti, aritmetikai, filológiai és különböző fajtájú, jegyzetekkel ellátott irományok. Ami a vallásiakat illeti, ő nemcsak túri lelkészként, hanem eddigelé szatmárnémeti és vári (Vari, ma Ukrajna) lelkészként is írta. Ezeket az utóbbiakat, amelyeket nemcsak a tanításaihoz, hanem beszédeihez is saját maga állított össze, figyelmesen és pontosan átvizsgáltam. Hasonlóképpen lépten-nyomon - ahogy már az ilyen embereknél lenni szokott - támadja a katolikus hit tételeit: a pápát Antikrisztusnak kiáltja ki, a szentek istenítését kineveti, a szentségek tiszteletét megveti, és más eretnekek vádaskodásait/ármánykodásait ismételi. Ami valóban a király és a királyság közjogi helyzetét illeti, az előttem bemutatottakban megtámadja, (lat.)

425 Az 1740. december 27-i vári, 4. szám alatti beszédét saját kezűleg így írja: (lat.)

426 Is.: Ézsaiás könyve

427 Solt.: Zsoltárok könyve

428 egyebek után így következtet (lat.)

429 Noha ezen szavak mellébeszéléssel vannak körülfonva, könnyű megérteni, mire céloznak, (lat.)

430 Másodszor. A pestis idején mondott beszédét összefoglalta és saját kezűleg leírta, az 5. szám alatti iratok 3. lapján, ahol ebben a formában [szól] Istenhez: (lat.)

431 Ugyanennek 4. lapján ezt: (lat.)

124