Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Sarusi Kiss Béla: A murányi uradalom XVI. századi összeírásai

462 A töröknek fizetett éves adó az 1598-ban keletkezett urbárium szerint Helység 1598

3

2 Nagyrőce 600 Vizesrét 100 Hizsnyó 100 Lehotaminor 35 Miglész 40 Zdichava 150 Mnisány 50 Koprás 40 Süvéte 150 Periász 100 Jolsvatapolca 150 Jolsva 1500 Össz.: 3015 A töröknek fizetett adó egyrészt arra példa, hogy a török adózás mértéke egyre emelkedett, másrészt, mint alább látni fogjuk, azt mutatja, hogy a településeken lakott annyi ember, aki képes volt ezeket az összegeket kifizetni. A vármegyében élő rutének és más szláv etnikumok, akik részben más vallásuk, részben letelepedési kiváltságaik miatt a XVI. században nem fizettek tizedet, jórészt hegyi falvakban, pásztorkodásból éltek. Tizedváltság fejében nemezt, sajtot, hevedert vagy esetleg némi készpénzt fizettek. Ezeket a népeket csak akkor vonták a tizedköteles adózók közé, amikor a pusztuló nép helyébe a falvakba költöztek.

3

3 A murányi uradalomban található öt vlach falu, Wernár, Telgárt, Helpa, Sumjác és Polonka a Garam völgyében helyezkedett el és az első urbárium szerint csak vlachok lakták. Az 1573-ban felvett urbárium már a Murány-völgyi településeken is említ vlachokat, tehát vegyesen laktak vlachok és földművelők."

4 Jolsva, az uradalom legnépesebb települése különleges jogállással rendelkezett a murányi uradalomban, nemcsak mezővá32 Hizsnyónál megjegyzik, hogy elpusztítása előtt 100, utána 50 ft adóval tartozott évente a töröknek. 33 ILA, 1944-1976.1.228-229.'p. 34 Az urbárium szerint 1573-ban Nagyrőce, Vizesrét, Umralehota, Hizsnyó, Mnisány Jolsvatapolca, Süvéte, Periász, Murány és Miglész fizettek tizedet.