Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kujbus Éva: „Kegyeskedjenek Nyíregyháza városa kebelibe bévenni..." Lakos-és polgárjog Nyíregyházán (1753-1848)

KUJBUSÉVA „KEGYESKEDJENEKNYÍREGYHÁZA VÁROSA KEBELIBE BÉVENNI... " LAKOS- ÉS POLGÁRJOG NYÍREGYHÁZÁN (1753-1848) Az új közösség kialakulása A Rákóczi-szabadságharc után a szabolcsi települések többsége a késő középkori, kora újkori keretek között éledt újjá. A hanyatló mezővárosok rendkívül heterogén csoportot alkottak. A leghomogénebb társadalma Nyíregyházának volt, ugyanis ide a 18. század közepére néptelenedésnek indult település egyik földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753-ban kiadott pátensének hatására szervezetten telepített, illetve spontán vándorló szabad menetelü jobbágyok érkeztek. A „földrajzi mobilitástól társadalmi mobilitást"

1 remélő új lakosok csoportját az impopulációs kedvezménysor méginkább homogénné tette azáltal, hogy azonos gazdasági lehetőségeket biztosított számukra, valamint azonos szolgáltatásra kötelezte őket. Az 1753-tól folyamatosan érkezőknek a földesúr udvarbírája a faluban vagy a régi lakosok elhagyott portáját adta át, vagy a számukra nyitott utcákban egyenlő nagyságú telket mért ki, míg a széles határt szinte teljes egészében az új közösség rendelkezésére bocsátotta.

2 1757-től újra és újra megújított szerződéssel vehette bérbe a communitas a regálékat is.

3 A földesurak a telepítést követően mindig a nyíregyházi lakosok közösségéről beszélnek, de a benefíciumok árendálása vagy a szolgáltatások rendje csak az új lakosokra vonatkozott. A bevándorlás egyébként a természetes migráció mellett a régi lakosok jelentős elvándorlását is generálta, ugyanis — miután megtapasztalták, hogy számukra sem a régi hajdújogokat, sem az új lakosok részére nyújtott lehetőségeket nem biztosítják földesuraik - olyan sokan átköltöztek a közeli településekre, hogy az 1770-es évekre csupán 11 család maradt itt közülük.

4 Mindezek miatt Nyíregyházán a szokásostól eltérő asszimiláció játszódott le, amelyben nem a régi lakosok fogadták be különböző feltételekkel az újakat és engedtek át számukra meghatározott mennyiségű 1 BÁCSKAI, 2003.103-110. p.; A Békésből Nyíregyházára települtek között sokan ismerték a telepítéssel járó kedvezményeket, hiszen másod-harmadgenerációs tagjai voltak annak a közösségnek, amely a Felvidékről indulva Békés megye különböző településein és a Pest környéki falvakban telepedett le a 18. század elején. 2 Az újonnan érkezettek gazdánként évi egy aranyat fizettek. A földesurak nem tartottak itt fenn majorságot és nem követeltek robotot sem. 3 1757-ben engedélyt adtak a szőlőtelepítésre és pusztabérlésre is, sőt ígéretet tettek arra, hogy kellő számú mesterember megtelepedését követően vásár- és céhprivilégiumot szereznek a communitasnak. 4 A migrációra lásd KUJBUSNÉ MECSEI, 1998. 27-42. p.