Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása
92 Tarnasszentmiklós (1424), régi faluhely: Győrffy György azonos településnek veszi Énnyel. 8 2 Az elpusztult falu, Tarnaszentmiklóstól dél-délnyugatra volt. 8 3 A mai falu határába a magyar középkorban Hajóuta és Türügy elpusztult falvak is benyúltak. Valószínűbb az, hogy Ény és Tarnaszentmiklós esetében külön faluról beszélhetünk, ami nem zárja ki azt, hogy Tarnaszentmiklós áttelepült falu lehet. Ennek eshetősége a terület magyar középkori vízrajzi változásai miatt nem kizárt. Új lőrincfalva/Tiszahalász (1261), régi faluhely: 1879-ig 8 4 Óhalász, mely a Tisza-közén a Tisza egyik kanyarulatában volt, a mai településtől légvonalban kb. 8 km-re. A települést a Tisza áradásai veszélyeztették. Visznek (1262), régi faluhely: 1549-ig a mai településtől délre volt. 1701 -tői van a mai helyén. 8 5 Pesty Frigyes gyűjtésében az ún. Telekről való elköltözés okát a nagy vízáradásokban jelöli meg. 8 6 Ez a terület a mai falutól kb. 2 km-re, délre fekszik. 8 7 Vizsgálatunk szerint a mai Heves megyei települések történeti és földrajzi okokra visszavezethető eddig ismert településhely-változása, a falvak 30%-át érinti. 8 8 Helyváltoztatás nem csak egyszer történhetett egy település léte alatt. Ennek feltételezhető példája Szúcs. A falunak a tatárjárás előtt, utána és 1721 -tői volt faluhelye. A települések elhelyezkedéséből megállapítható, hogy az eredeti lakóhely elhagyásának ténye nem hozható összefüggésbe sem síkvidéki, sem hegyvidéki fekvéssel. Viszont a védhetőség szempontjaival, vagy vízrajzi változásokkal, ezzel összefüggésben a talajminőséggel, annál inkább. Heves megyében a településfolytonosság irányába ható tényezők erősebbnek bizonyultak, mint a folytonosság megszűnésére vezetők. E kérdésben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megyében az eddig létező, vagy ismert települések 36,58% elpusztult. 8 9 Ezek kontinuitása nem került vizsgálatra, csak a ma önálló közigazgatással rendelkező településeket vizsgáltuk a településfolytonosság szempontjából. Ugyanakkor a tatárjárás utáni településhely-változások is kevéssé ismertek. A kontinuitás irányába maguk a telepítési tényezők (természeti, társadalmi) hatnak, abban az esetben, ha folyamatosan, vagy hosszú ideig kedvezőek. A társadalmi tényezők részelemei közül, a szilárd birtokviszonyok vezethetnek a leginkább egy-egy település helyének megőrzéséhez. A magyar középkorban pl. a jobbágy annak reményében, hogy ura visszaülteti régi telkére (ez kölcsönös érdek volt) visszament elhagyott falujába. Része volt a települések stabilizálásában az állami szankcióknak is. I. László és Kálmán pl., megtiltotta a falvaknak, hogy templomuktól eltávolodjanak. 9 0 82 GYÖRFFY. 1987. III. 90. p. 83 B. HUSZÁR, 2002. Térkép. 84 HMM, III. 1978. 659. p. Soós, 1975. 494. p. Soós 1880-at jelöli meg a falu elköltözési dátumaként. 85 HMM, III. 1978. 691-692. p. 86 PESTY, 2005. 267. p. 87 PELLÉNÉ, IV. 1988. 276. p. 88 A mai Heves megyei települések száma 127. KOVÁCS, 1991. 16. p. 89 KOVÁCS, 1991. 16. p. 90 KMTL, 1994. 308. p.
