Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi . 93 A települések fennmaradására, esetlegesen helyváltoztatására ható gazdasági és egyben társadalmi ok volt pl. az Árpád-kor végén a királyi vármegye- és birtokrendszer felbomlása, az utána kialakult a feudális földmonopólium, a hűbériség gazdasági rendszere. 9 1 A nagy részben egységes településrendszert Magyarországon az egységes feudális gazdasági, társadalmi viszonyok alakították ki. 9 2 A települések földrajzi helyzetére, formájára a szolgáltatónépi-rendszer elsorvadása, a jobbágyság kialakulása, a parasztiparosok megjelenése stb. hatott 9 3 A betelepítések területmegtartó hatásúak voltak országosan és a megyében is. A 12. században a megyébe pl. vallon, latinus (Tálya), besenyő (Szihalom tájékán) népek kerültek. 9 4 A 18. század első felében Domoszlót, Markazt, Kisnánát felvidéki szlovák és magyar bevándorlók népesítették be újra, de Pálosvörösmart (Abasár), Vécs, Szajla, Terpes, Gyöngyöshalmaj (Halmajugra), Tarnaszentmária, Párád is szlovák betelepülő csoportok célpontja volt. Kerecsendre, Makiárra, Kápolnára, Nagytályára (ezek püspöki birtokok voltak) németeket telepítettek a 18. sz. első, második felében. Egerszalókra a káptalan telepített németeket. A Grassalkovichok Aldebrőt, Kompoltot, Hatvant töltötték fel németekkel. 9 5 Nem kevésbé jelentős egy településhely megtartása szempontjából a szakrális kontinuitás „kényszere" a templom, a temető, a kegyhely közelében maradás igénye, valamint, ma így fogalmazhatnánk, hogy a szülőföld iránti nosztalgia. Egy-két kivételtől eltekintve általában nem túl nagy a távolság a régi és új településhely között. Tény azonban, hogy évszázadok alatt a települések egy részének elhelyezkedése módosult és ez kartográfiai változásokat vont maga után. Figyelembe véve az elmondottakat az I. katonai felvételen látható településeket a 14-15. századi falutopográfiával azonosítani nem szerencsés. Egy 300-400 évvel későbbi lakóhely magán kell, hogy viselje az évszázadok alatti fejlődést, az adott terület vízrajzi változásainak hatásait, az idegen betelepülés, a gazdasági változások nyomait, a történeti folyamatok hatásait. A településtopográfia több évszázadra történő visszavetíthetőségnek mindezek miatt komoly akadálya van. A Heves megyében 36,58%-ot kitevő arányú falupusztulás pl. a 16. századra következett be. Országosan sem lehet kevés azoknak a településeknek a száma, amelyek nem az eredeti helyükön találhatók meg a 18. század második felében, az I. katonai felvétel korában. A megyében helyet változtatott települések 63%-a a török után került új helyre. Mindezek közlekedés-földrajzi változásokat is maguk után vontak. Most csak Heves megyére vonatkozóan kíséreltük meg a települések területi folytonosságának vizsgálatát, de meggyőződésünk, hogy országosan is eredményei lennének e vizsgálatnak. A település-kontinuitás szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy gyakorlatilag alig tudunk valamit a tatárjárás eredményeként bekövetke91 FRISNYÁK, 1990/b. 37. p. 92 SZABÓI., 1969. 121. p. 93 K.MTL, 1994. 209. p. 94 Soós, 1975. 8. p. 95 Soós, 1975. 37., 50. p.
