Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása

B. HUSZÁR ÉVA HEVES MEGYE MAI TERÜLETÉN LÉVŐ TELEPÜLÉSEK TERÜLETI KONTINUITÁSA A megyében is a természeti és társadalmi tényezők függvényében jöttek létre a falvak és a városok. A természeti tényezők, így az éghajlat, a víz (folyóvíz, talaj- és hévíz), a domborzat, a termőföld minősége, a nyersanyagforrások tudatosan, vagy ösztönösen, de mindenütt befolyásolták a megtelepülőket településhelyeik kiválasztásában. Az állattartásra, földművelésre alkalmas éghajlatú (váltakozóan nedves-száraz

1), vízzel, megfelelő termőfölddel, kedvező domborzattal rendelkező területeket népesítették be a honfoglalók legkorábban, a megyében is. A víz a legfontosabb telepítési tényező, mely alatt nem csak a természetes folyóvizeket kell érteni, a talajvízszint is döntő volt a megtelepedéshez. Sok esetben a falvak szétszórtságát a talajvíz magasságának változása eredményezte.

2 Fontos telepítési tényezők voltak az ásvány- és gyógyforrások is, amit a megyébe betelepülők a mai Eger területén, a Tisza mentén, a hegyek lábánál a legkorábbi időktől megtalálták. Az eltérő magasságú térszín addig volt élettér a településhelyet keresők számára, ameddig legelőnek alkalmas volt és némi szántóföldet, vagy irtásra alkalmas területet is találtak ott. A hegyi legelőkre állataikat hajtották fel, az itt kialakult nyári szállások állandó települések alapjai lettek, azonban szállásváltás a folyók mentén, az árterek és ármentes szintek között is volt a honfoglalás után.

3 A hegy- és dombvidékek völgyeiben és medencéiben szőlő- és gyümölcstermelő települések alakultak ki (Mátraalja, Bükk-alja). A száraz (nem vizenyős) termőföld és a talajerő úgyszintén fontos szempont volt a lakóhely területének kiválasztásában. E tényezők jelentős hatással voltak a települések topográfiájára, de nagyságára is. Az erdei, réti, lápi talajokon apróbb falvak alakultak ki, - a kisebb faluhatárok és a gyengébb talajminőség miatt, mint az Alföld talajerőben gazdag és nagykiterjedésű területein. Mindez a lakosságszámra is kihatott.

4 A nyersanyagforrások a Kárpát-medencébe történő beköltözés korai időszaka után egyre fokozódó jelentőséggel bírtak a megtelepedésben. A nyersanyagokkal rendelkező területeken a megyében is kialakult az ércbányászat, a kő- és malomkőbányászat, a 1 FRISNYÁK, 1990/b. 8. p. 2 SZABÓI., 1969. 122. p. 3 FRISNYÁK, 1990/b. 15. p. 4 FRISNYÁK, 1990/a. 95. p.