Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása

84 tégla- és üveggyártás (Domoszló, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Boroznok

5, Gyöngyössolymos, Bodony), valamint a színesérc-bányászat (Gyöngyösoroszi).

6 A települések kialakulásában társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Az eltérő természeti (hegység, sík vidék, völgykijáratok) és gazdasági adottságú tájak (halászat, földművelés, állattartás, nyersanyagtermelés) érintkezési vonala, az un. vásárvonal. Ez a helyzeti energia Heves megyében is kialakította településeit, pl. Hatvant, Gyöngyöst, Egert. A folyami átkelőhelyek, pl. Vámosgyörk, a közlekedési csomópontok, pl. a magyar középkorban Kökényes,

7 Kompolt bizonyos mértékig természeti tényezők által meghatározott társadalmi telepítési tényezők. Védelmi célbó\ is létrejöttek települések. A világi és egyházi létesítésü várak aljában ott találni a 'váralja' elnevezésű falut is. Heves megyében pl. Sirok-Sirokalja, Pósvár-Pósváralja, Csal-Csalaváralja, Pata, ahol esperesi, a váralján épült „civil" faluban plébánia templom is volt. A világi és egyházi gazdasági tevékenység szintén települések létrehozója. A magyar koraközépkorban szolgáltató falvakat mindkét típusú tulajdonformában létrehoztak. Világi szolgáltató falvak a megyében: Solymos, Fedémes, Szekeres, Ludas stb., egyháziak: Halász, Vécseszeg, Csépes, Szőlőske stb. A magyar koraközépkorban állandó települések a cisztercita monostorok gazdasági telepeiből is létrejöttek (possessiók).

8 A kialakult települések életében a területi kontinuitás irányába és ellene is hatottak tényezők. A települések területi folytonosságát elsősorban a telepítési tényezők stabilitása biztosíthatja. A településfolytonosság ellen azonban a legnagyobb mértékben maguk a telepítési tényezők hatnak azáltal, hogy azok időközben kedvezőtlenné válnak. Vegyük szemügyre a települések kontinuitása szempontjából a természeti tényezőket. Az éghajlat, a víz, a domborzat, a termőföld-minőség, a nyersanyagforrások minőségi és mennyiségi megváltozása vezethet település-megszűnéshez, ill. Településhely-változtatáshoz is. Magyarországon és Heves megyében az éghajlatváltozás hatására bekövetkező településhely-változtatást nehéz kimutatni. Tény, hogy a magyar középkor időszakában (a 16. századtól) hűvösebb volt az országban, bőségesebb csapadékkal.

9 A megyében kifejezetten éghajlati okból áttelepült települést nem ismerünk. A hidrográfiai viszonyok viszont nem kevés falu helyváltoztatását, vagy elpusztulását eredményezték a megyében is. Somogyi Sándor és Mike Károly a témában meghatározó jelentőségű munkát végezve, a honfoglalás, a magyar koraközépkor és középkor vízrajzának felvázolásával fogódzót adott a történészeknek, ősvízrajzi vonatkozásokban. Megyénk déli, délkeleti részén a Tisza, az Eger-patak, a Rima, a Laskó, a Tarna és a Zagyva déli szakaszain voltak a szabályozások megkezdése előtti állapotokhoz képest (19. század eleje) olyan vízrajzi változások, melyek a települések egy helyben maradá5 B. HUSZÁR, 2002. 213. p. 6 CsiFFÁRY, 1996. 17, 26., 31. p. 7 Nagykökényes. 8 KOVACSICS, 1997. 15. p. 9 FRISNYÁK, 1990/b. 8, 12. p.