Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini
66 (commodaprivata) 2 0 Egy ízben az egri katedrálisban nyilvános beszédet tartott az Oltáriszentség teológiájáról. 2 1 Célszerűnek látszik a továbbiakban számbavenni azokat a tudósokat, akikkel Calcagnini Egerből meglehetősen intenzív levelezést folytatott, szellemi kapcsolatokat ápolt, s akik révén így a püspöki székhely egy időre a humanista értelmiség egyik hazai centrumává vált. Levelezés Egerből Az olasz tudós Egerből írott leveleinek egyik leggyakoribb címzettje a korabeli orvostudomány kimagasló személyisége, Giovanni Manardo (1462-1536), akinek néhány évvel később kiadott, orvosi tanácsokat tartalmazó leveleskönyvét (Epistolae medicinales, Paris, 1528) Európa-szerte elismeréssel idézték. 2 2 Manardo 1513-1518 között előbb II. Ulászlónak, majd az iijú II. Lajos királynak volt udvari orvosa Budán, eközben beutazta az egész Kárpát-medencét, tanulmányozta annak flóráját és faunáját. Szembeszállt a babonás hiedelmekkel, elvetette az asztrológia orvosi alkalmazását, helytálló megfigyeléseket tett a járványos betegségek (lepra, szifilisz) megelőzéséről. Győrből, „Pannónia superior" városából keltezett levelében 1518. július 14-én élesen elítéli a megmerevedett ezeréves orvosi hagyományra történő állandó hivatkozást, a „varázsigeként" szajkózott régi „gyógymódokat", s ehelyett az új megfigyelések és eredmények alkalmazásának fontosságát hangoztatja. 2' Manardo és Calcagnini között szoros barátság alakult ki, szívélyes hangú leveleikben természettudományos kérdésekről cseréltek eszmét. Több levél ment Egerből egy másik humanista orvosdoktor, Nicolaus Leonicenus (Nicoló Lonigo, 1428-1524) címére is. A ferrarai doktort a szifilisz elsőrangú kutatói között tartja számon a szakirodalom. Az ő érdeme az is, hogy az antik orvoslás klasszikusainak szövegeit görögből és arabból latinra fordította, s felhívta a figyelmet arra, hogy Galenos eredeti szövege és az arab fordítási verzió különbözik. Ezzel elindította azt a vitát, amelynek tisztáznia kellett, hogy hamisításról avagy a galenosi-hippokrateszi tradíció termékeny továbbgondolásáról van-e szó az Iszlám tudósainak munkáiban. 2 4 Számos levelet váltott az olasz tudós Jakob Ziegler (1470 k.-l 549) landaui csillagásszal, az elismert kartográfussal is, aki Budán a korvinák asztronómiai köteteit ta20 „Non enim hostes aut pestilentiae, aut aquarum illuviones, aut terraemotus, plures urbis absumpsere, quam discordia et intestina simultas: quae tunc maximae sólet accidere, quom non publicae utilitatis, sed privati commodi, ratio habetur." Opera aliquot, op. cit. 411. 21 In Sacramentum Eucharistiae Sermo tumultuarius Caelii Calcagnini, per eum in Cathedrali ecclesia Agriensi publice habitus, Opera aliquot, op. cit. 494. 22 HERCZEG, 1929. 1-69. p.; KEMENES, 1991. 23 Giovanni Manardo leveleskönyvének bevezetése. WACZULIK , 1984. 71-73. p. 24 KLEIN-FRANKE, 1980. 5 skk.
