Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini 67 nulmányozta. Ezt már csak azért is megtehette, mert Szálkái László váci püspök, királyi kancellár szolgálatában állt, s Szálkáit a korvinák felügyeletével is megbízták. 1519 elején Calcagnini egy görög Ptolemaeus-kódex kölcsönzését kérte Budáról, de azt csak később, éppen Ziegler révén kapta meg.

2

5 Mint egy újabb szaktanulmány utal rá, Ziegler egy geográfiai helymeghatározásra szolgáló műszert, egy fából készült ún. meteoroszkópiumot küldött Egerbe, majd levelében szó esett arról is, hogy „a budai mesterek fémből egy pontosabbat készíthetnének."

2

6 Egerben tehát a csillagászatnak már a 16. század elején volt terepe, más kérdés, hogy a közeledő török veszélyről szóló hírek s a belpolitikai viszályok miatt az ilyen kezdeményezéseknek nem lehetett folytatása, s Nándorfehérvár eleste (1521) a külföldi tudósokat nagyrészt elriasztotta magyarországi feladatvállalásoktól. Calcagnini folyamatos levelezésben állt Szálkái Lászlóval is, aki ekkor, 1518-ban, váci püspök volt, de Budán lakott, kincseit is ott tárolta, s főkancellárként fontos szerepet játszott a Jagelló-kori diplomáciai életben.

2

7 Neki ajánlotta Calcagnini Egerből keltezve De pulice című írását.

2

8 Kapcsolatépítő, kezdeményező hajlamára jellemző, hogy gyakran írt a főpapoknak bemutatkozó levelet, felajánlotta szolgálatait többek között a csanádi püspöknek, s kereste a közismert mecénás hírében álló pécsi püspöknek, Szatmári Györgynek kegyeit is.

2

9 A neves filológus, Lilius Gregorius Gyraldus (Giraldi Giglio Gregorio, 1479-1552) apostoli protonotarius ugyancsak szerepel leveleinek címzettjei között, ő is a ferrarai Guarino-iskola neveltje volt, a múzsákról szóló fejtegetésével (De musis syntagma, Strassburg, 1512) indult humanista írói pályája. Már ekkor is dolgozott főmüvén, az antik mitológiai szintézisen, amely az ókori istenek származásáról, neveikről, ábrázolásaikról foglalta össze az akkor korszerűnek tartott ismereteket.

3

0 Nem hiányzik leveleinek címzettjei közül II. Lajos király nevelője, a befolyásos diplomata Girolamo Balbi (Hieronymus Balbus, 1460-1530) sem, aki 1514-től egri őrkanonok volt, majd pozsonyi prépost lett, s a Sodalitas Litteraria Danubiana tagja volt. Mint ismeretes, korábban, párizsi évei alatt fejtett ki jelentős, bár sok vitát is kiváltó költői tevékenységet, tekintélye azonban vitathatatlan volt a budai udvarban.

3

1 25 E. KOVÁCS, 1990. 1-2. 117. p. 26 BARTHA LAJOS: Reneszánsz csillagászati műszerek Magyarországon. In: A Magyar Csillagászati Egyesület honlapja: csillagászattörténet.csillagászat.hu 27 YARGA, 2003. 235. p. 28 ÁBEL-HEGEDÜS, 1903. 87. p. 29 ÁBEL-HEGEDŰS, 1903. 89., 97. p. 30 GYRALDUS, 1548. 31 RITOÓKNÉ SZALAY, 2002. 139. p.