Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben
640 H. Andorné esetében „a magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek tekintette a Bizottság azt, hogy igazolás alá vont közalkalmazott az egyik tanúval folytatott beszélgetése során a fasiszta, német rendszert dicsérte és a jelenlegi demokratikus rendszerről becsmérlően nyilatkozott, azonkívül a háborúban való további részvétel érdekében propagandisztikus híreket újságolt. Mindent egybevéve az igazolás alá vont nem alkalmas arra, hogy a demokratikus népi Magyarországban közszolgálatot teljesítsen." 3 0 Egy másik állásvesztett közalkalmazott, N. Dezső nyugalmazott kántortanító, esetében, aki 1945-ben a gazdanyilvántartó hivatal ideiglenes tisztviselője volt, az a vád merült fel, hogy a nyilas vezetőség iránt érzett nagy rokonszenvét mindig igen hangosan kinyilvánította, és a zsidósággal szemben érzett gyűlöletét és afölötti örömét, hogy a zsidóság most végre meg lesz semmisítve, állandóan hangoztatta. Hiába állt ezzel szemben egy másik tanú állítása, aki az igazolás alá vonttal egy szobában dolgozott. „Tőle ez idő alatt semmiféle németbarát vagy zsidó- és oroszellenes kijelentést nem hallottam." 3 1 jelentette ki a bizottság előtt. De mint azt már korábbi esetekben leírtam, a bizottság már eldöntötte, hogy a vádlottak tanúit nem fogja meghallgatni, mivel azok biztos csak menteni akarják a vádlottat, akár hazugságok árán is. 7. Népügyészség/népbíróság A legrosszabb, ami egy igazolás alá vonttal történhetett, hogy a bizottság feljelentést tett ellene a népügyészségnél, s ha ott megalapozottnak találták a feljelentésben foglaltakat, akkor vádat emeltek ellene. Egerben, ahogy a táblázat is mutatja, öt ember ügyét tették át a népügyészséghez, de a népbírósági iratokat is megnézve kiderül, hogy a népbíróságra már csak két ügy került. Jó példa erre H. Julianna esete, akiről így ír az igazoló bizottság: „nyomatékos gyanút látunk fennforogni abban a tekintetben, hogy az igazolás alá vont közalkalmazott bűncselekményt követett el, az összes iratokat a határozat egy kiadmányával együtt áttesszük az egri Népügyészséghez, ... mert H. J. egri lakos igazolási ügyében, a Bizottság tagjai által beszerzett információk, továbbá a nyilvános tárgyaláson elhangzott tanúk által tett jegyzőkönyvi eskü alatt tett vallomások, [az] igazolás alá vont beismerése, kétségtelenül beigazolták, hogy [az] igazolás alá vont az 1080/1945 M. E. sz. rendeletben körülírt magatartást tanúsította, mely által sértette a magyar nép érdekeit." A magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek tekintette a bizottság azt, „hogy az igazolás alá vont közalkalmazott nyilas, fasiszta, politikai és katonai jellegű szervezetnek, mozgalomnak tagja volt, ilyen pártot (mozgalmat) támogatott, ezek célkitűzését, működését helyeselte. Elhangzott beszédével, megjelent cikkével a háborúba való belépés, a háborúba való további részvétel, vagy a tengelyhatalmak érdekében, vagy pe30 HML XVII. 408/4. 31 HML XVII. 408/4.
