Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben 641 dig a szövetséges hatalmak érdekei ellen propagandát fejtett ki. Közvetlenül tetteivel, közhangulatot kialakító magatartásával közvetve az ország lakossága egy részének sértő, a magyar alkotmány szellemével ellenkező jogszabályok hozatalát mozdította elő, vagy ilyen jogszabályok végrehajtásában olyan módon vett részt, hogy ezáltal az érintett személyek helyzetét súlyosbította. Az ország lakossága egy része ellen gyűlöletre izgatott, ,.."

3

2 Mit lehetett tenni, ha az igazoló bizottság népbíróság elé akart utalni valakit? Meg kellett jelölnie, hogy a bizonyítékokat kiktől szerezték. Amennyiben az értesülések tanúktól eredtek, úgy azoknak neve, foglalkozása és pontos címe is megküldendő volt a népügyészséghez, s ha a vád megállta a helyét, majd a népbíróságra. Ha pedig okiratok is rendelkezésre álltak, úgy azoknak az őrzési helye, valamint olyan ismérvei voltak közlendők, amelyek alapján az okiratok beszerezhetőek voltak. Közlendő volt az is, hogy a bizalmas értesülések kiktől, milyen körülmények között neveztettek meg. Tüzetesen le kellett írnia azokat a tényeket is, amikre az értesülések vonatkoztak, mert ezek ismerete nélkül - amíg az igazoló bizottság ezeket a népbírósággal nem közölte nem volt mód arra, hogy a népbíróság az ügyet megkezdje, de nem volt meg a lehetőség arra sem, hogy az igazolás alá vonttal ezeket az adatokat a népbíróság közölje. Ennek hiányában pedig az igazolási eljárás semmisnek minősült. Végeredményben tehát elégé sokféle büntetésfajta állt az Egri Igazoló Bizottság rendelkezésére. Ezekkel, mint láttuk, éltek is az egriek, bár nem mindig a bizonyítékok alapján büntetve az igazolandókat. Természetesen volt olyan eset is, amikor az igazolás alá vont teljes mértékben megérdemelte a rá kiszabott büntetést. Ennek ellenére összességében azt látjuk, hogy a bizottság elégé elfogultan állt a jobboldali (konzervatív) érzelmű-értékrendű közalkalmazottakhoz, és számtalanszor előnyben részesítették a vád tanúit. Akkor is sok esetben így döntöttek, ha a tanúk gyaníthatóan teljes képtelenségeket állítottak. Ezzel szemben a védelem tanúit gyakran meg sem hallgatták. A bizottság egyébként egészen 1948-ig folytatta munkáját, miközben az elnök személyében is változás állt be. Az új elnök hitvallásáról a Magyar Kommunista Párt Titkárságának 1946 februárjában írt leveléből szerezhetünk igen plasztikus képet: „Tisztelettel jelentem, hogy dr. Ágoston Julián az igazoló bizottság elnökségéről lemondott, és a Bizottság titkos szavazattal engem választott meg a Bizottság elnökévé. Ugyanúgy mint eddig, én is arra fogok törekedni, hogy a többi pártok küldöttjeivel együtt, a legteljesebb összhangban dolgozzam. Az elnöki tisztség elfoglalásakor kifejtettem, hogy a fasiszta, népellenes és reakciósok ellen a legnagyobb és kérlelhetetlen harcot kell folytatni."

3

3 Bár az új elnök harcias hozzáállást ígért, valójában az igazolási eljárások legnagyobbrészt 1945 folyamán már lezajlottak. Mivel az elért eredmények nem elégítették 32 HML XVII. 408/2. 33 HML MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívuma; Magyar Kommunista Párt Eger Városi Titkársága, Bizottsága és alapszervei 1945-49, XXXV. 8/2.