Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben 635 Bizottság tagjaira, különösen az érdekképviseleti tag[ok]ra hárul az a feladat, hogy a jövő demokratikus Magyarországának kialakítása céljából feltétlenül szükséges szelekció elvégeztessék, s megbélyegeztessenek azok, akik az elmúlt átkos rendszer legexponáltabb képviselői voltak."

1

5 Ezután tanukat idéztek be és hallgattak ki, akik elmondták, milyen demokrácia ellenes tettel vádolják az igazolás alá vontat. Itt lehet a legjobban megragadni az Igazoló Bizottság hozzáállását a megvádolt emberekhez. „... A fellebbező ügyével kapcsolatban a [vád tanúinak vallomására], mint biztos támpontra építette a Bizottság a határozatát és feleslegesnek látott minden olyan tanú kihallgatását, mely csak mentési akciót célzott volna. Hiszen azt hisszük országosan közismert, hogy a fasiszta és jobboldali egyének szinte kartellbe tömörültek, és egymást óhajtják igazolni."

1

6 A tárgyalás lezajlása után az igazolás alá vontat igazolták, ha a vádak nem bizonyultak igaznak, vagy nem lehetett a vádakat bizonyítani. Amennyiben a vádak valamilyen mértékben beigazolódtak, büntetéssel sújtották az illetőt, amelyek az alábbiak lehettek: 1. Feltételesen igazolt A feltételes igazolás valójában még nem büntetés, bár elég gyakran éltek vele. A háború után, sok ember került el otthonából, más szolgálati helyre vezényelték őket, és a háború lezárultával is ott maradtak. Ezeknek az embereknek nehéz volt igazolniuk magukat, hiszen nem volt, aki tanúsíthatta volna múltbéli cselekményeiket. Bizonyos esetekben ez helyi lakosoknál is megtörténhetett, ha a háború idején máshol tartózkodott esetleg. Ilyenkor nem kaphattak rendes igazolást, de időlegesen úgy tekintették őket, mint aki átment az eljáráson és feltételes igazolást adtak nekik:

1

7 Ilyenkor az igazoló nyilatkozatokat kiegészítés végett azzal adta vissza a bizottság, 1

8 hogy abba pótlólag tüntessék fel, hogy 193 9. szeptember 1 -tői kezdődően egészen az igazolás napjáig hol és milyen minőségben teljesítettek közszolgálatot. Továbbá, hogy az orosz hadsereg bevonulási időpontjában is Egerben szolgáltak-e? Ha elmentek, közölniük kellett, hogy visszatértek-e állomáshelyükre 1945. január l-ig. Amennyiben nem Egerben szolgáltak megszakítás nélkül, az esetben meg kellett jelölni tanúikat, akikkel politikai magatartásukat igazolni akarták, illetve tudták. Közölniük kellett továbbá, hogy tagjai voltak-e a Keleti Arcvonal Bajtársi Egyesületének? Végül születésük helyét, évét, hónapját és napját is be kellett diktálniuk. A bizottság arra is kíváncsi volt, hogy a Vörös Hadsereg bevonulása alkalmával miért hagyták el hivatalukat? Közölni kellett távollétük alatti magatartásukat és cselekedeteiket, valamint visszatérésük körülményeit is. A bizottság végül kérte a volt szolgálati helyükön követett magatartására vonatkozó bizonyítékok, tanúk, hivatalos 15 Levélváltás az Egri Igazoló Bizottság és a Budapesti Népbíróság között, HML XVII. 408/2. 16 HML XVII. 408/2. 17 HML XVII. 408/2 18 15/1945. M. E. számú rendelet 4. §-a, illetve a 77/1945. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján.