Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után
592 evangélikus egyházmegye létrehozásának tervét terjesztette elő, de Bácska, Bánát, Erdély és a délvidék német evangélikusaiból alakítandó új egyetemes egyház szervezését követelte. A határozat-tervezet tehát pontosan kifejezte a valódi célokat. Nevezetesen: A visszatért észak-erdélyi, bácskai és dél-dunántúli területek német evangélikusainak külön egyházba való tömörítését, a berlini egyháznak való alárendelését. Meder elképzelését ekkor annak ellenére nem tudta keresztül vinni, hogy a megbeszélésre nem hívták meg az összes lelkészt, illetve valamennyi egyházközség képviselőjét, csak akiknek a beleegyezésére biztosan számíthattak. 7 Medert az ügyek ideiglenes vitelével, a magyar kormánnyal és evangélikus egyház vezetőivel való tárgyalással bízták meg. 8 Méderék 1941. május 15-én keresték föl Hómann Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert. Az önálló egyházi szervezetre vonatkozóan elképzeléseiket írásban is benyújtották, és előterjesztették államsegély iránti igényüket is. Hómann a bejelentést tudomásul vette, ígéretet tett az államsegély lehetőségének megvizsgálására, de az egyházszervezeti kérdésben Raffay Sándor püspökhöz utasította őket. Arra az esetre, ha a tárgyalások folyamán nehézségek merülnének föl, Jóakaratú közbenjárását" ajánlotta. A delegáció még ugyanezen a napon - bejelentés nélkül - megjelent Raffay püspöknél, akinél írásbeli előterjesztést nem tettek, csupán leszögezték, hogy őt püspöknek nem ismerik el. Raffay elszakadási szándékukat nem vette tudomásul. Azzal érvelt, hogy Meder Henrik nem képviselheti a bácskai német esperességet, hiszen a rangidős esperes ekkor még Binder Lajos kiskéri lelkész volt. 9 Mederek a bányakerület vezetőit, s a Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház vezetőit később sem ismerték el partnernek, velük tárgyalásokat nem folytattak, ezek testületeihez beadványokkal nem fordultak. Céljukat kész helyzetek előidézésével, a magyar kormánnyal való tárgyalásaikon elért eredményekkel, a berlini Külügyi Egyházi Hivatalnál kieszközölt támogatással, 7 Raffay a gyűlésről hivatalosan nem, csak néhány lelkész beszámolójából, illetve a Werbasser Zeitung cikkéből értesült. A lelkészek Mederék erőszakos föllépését panaszolják. - EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. 8 Az egyházi alkotmány megszövegezése céljából alkotmányozó bizottságot választottak. Tagjai: elnök, Meder Henrik esperes, egyházi tanácsadó Mornau Frigyes újvidéki lelkész, világi tanácsadó Hamm Ferenc képviselő, pénztáros Achatz Adalbert lelkész, egyházi nyugdíjügyek tanácsosa, Elicker Károly lelkész, a sajtó egyházi tanácsosa Morgenthaler Ferenc lelkész, belső egyházi missziós megbízott Göhring Gotthold lelkész, hitoktatás Meder Henrik, világi tanácsadó dr. Zimmermann András,jogi tanácsadó dr. Scholz Vilmos. - In: Reggeli Újság, 1941. június 12. 3. p. 9 A delegáció tagjai Meder Henrik újverbászi, Mornau Frigyes újvidéki lelkészek, dr. Meder Henrik újverbászi vallástanár, és dr. Molitorisz szász főesperes voltak. - EOL Bányai Egyházkerület 1942. évi közgyűlésének jegyzőkönyve és EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941. - A tárgyalásról hírt adott az Evangélikus Elet 1941. június 7-i száma is a 4. oldalon. Raffay május 17-én tárgyalt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. A Mederék által benyújtott írásos memorandumot kérte, hogy arra megjegyzéseket tehessen, de nem adták oda neki. Néhány nappal később levélben tiltakozott a miniszternél, hogy az a bácskaiak külön szervezkedését támogatta, s számára pedig a megfelelő információkat nem adta át. Levelére választ nem kap, de a napilapokban a minisztérium megjelentetett egy közleményt, amelyben a tárgyalás tényét elismerték, de megismételték, hogy a kiválást egyházszervezeti kérdésnek tekintik, amit az érintett feleknek kell tárgyalásos úton rendezni. - EOL Egyetemes Felügyelői (Egyházi) Irattár 2986./1941.
