Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata
58 letkezett ebből, hogy 1256. december 17-én engedélyt kellett adnia arra, hogy a polgárok régi lakhelyükre visszaköltözzenek, és a királyi palotát a régi Castrum környékével együtt az érseknek adományozta. 1 8 Ezzel nem csak a volt királyi palota, hanem környéke is az érsek birtokába került. Nem lehet tudni, hogy a Nyulak szigetén lévő kolostort, amelyet a király a domonkos apácáknak épített, hogy ott leánya, Margit is szerzetesi életet éljen, miért akarta kivonni az esztergomi érsek joghatósága alól és kinek a részére akarta azt juttatni. Szerencsére IV. Sándor pápa nem teljesítette ezt a kérést. Éppen Szent Margit halálának körülményei igazolják, hogy helyes volt a Szentszék döntése. Amikor viszont az esztergomi érsekség népeit a király bírói kiváltságban és adómentességben részesítette, valamint felmentette a szállásadás kötelezettsége alól, ezzel az érseknek kedvezett és lehetővé tette gyarapodásukat. 1 9 További kedvezményt is nyújtott az érsekségnek azzal, hogy biztosította az arany- és ezüstbányászatból eredő királyi jövedelmek tizedét számára, amely a pisetummal hozható összefüggésbe. Az oklevél hangsúlyozza, hogy ezt az esztergomi egyház iránti tiszteletből teszi, mert ez Magyarország minden székesegyháza fölött áll, minden egyház elseje (primas), ezért illő, hogy feldíszítve legyen különböző kiváltságokkal, szabadságjogokkal és más jogokkal azért is, mert általa koronát nyertek elődei, akiket szent olajjal kentek fel. 2 0 Ebben az esetben tehát nem csupán arról van szó, hogy a király személy szerint hálás akar lenni Benedek érseknek, hanem az egyháza iránti tiszteletről és arról a háláról, amelyet Esztergom, mint érseki székhely iránt érez, és ezért emelni szándékozik méltóságát. Okleveles adat maradt fenn arról, hogy a király 1255-ben Vadkertet az érseknek ajándékozta, valamint a Dráván túli tizedszedés jogát is átengedte neki. 21 Az érsek igazságát kereste, amikor a praediális nemesek és más condicionáriusok, országos nemességre törekedtek, amelyhez nem volt joguk, mert az érsek joghatósága alá voltak vetve. 2 2 Ez a panasz a főpapok és a főurak váci gyűlésén hangzott el, amikor is a király az érsek jogát támogatta. A király mellett az érsek mindvégig megtartotta kancellári tisztségét, ami bizonyítéka annak, hogy meg volt vele elégedve, de ez bizonyára kölcsönös is volt. Az érsek 1261 .július 2-a után halhatott meg, mert a következő év januárjában IV. Orbán pápa már az elhunyt Benedek érsekről tesz említést. 23 Összegzésként elmondható, hogy király és az érsek között teljes összhang uralkodott legalábbis azok szerint a dokumentumok szerint, amelyek fennmaradtak. 18 FEJÉR, IV/2. 374. p.; MES I. 436. p. 19 MES I. 436. p. 20 MES I. 436. p.; BALICS, 1885. II/2. 7. p. 21 FEJÉR, IV/2. 332. p.; MES I. 429. p.; A Dráván túli tizedre vö.: FEJÉR, IV/2. 393. p., MES I. 439. p. 22 MES I. 417. p. 23 MES I. 463. p.
