Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata 59 Tűrje nembeli Szentgróti Fülöp (1262. jan. 11.- 1272. dec. 18.) Az érsek a 13. században kiemelkedő Tűrje nemzetségből származik, amelynek ősi birtokai Zala megyében feküdtek, központjuk Szentgrót volt. A család alapította a tiirjei premontrei prépostságot 1234-ben. Jeles tagjai közt tartják számon Dénes fia Dénes főlovászmestert, aki szlavón bán, hercegi méltóságot kapott és nádori rangot ért meg. Testvére volt Geche fia Joachim szebeni ispán, aki birtokokat kapott Szlavóniában. Neki két fia volt, az egyik Tamás, a másik Fülöp. A király lekötelezettje lehetett a családnak, hiszen Tamás együtt harcolt vele a Sajó menti csatában, majd Szlavóniában katonáskodott. 2 4 Fülöp 1218-ban születhetett és valószínűleg a király udvarában nevelkedett, ahol tehetsége révén a királynéi kancellári tisztségre emelkedett. Ezen felül dömösi prépost volt, amelynek összeírását jól ismerjük. Amikor Dénes fia Dénes volt a nádor, Fülöp abban az időben kapta meg zágrábi püspöki kinevezését 1248-ban, ami nem lehetett a véletlen müve. 2 5 Emiatt azonban nagy zavar támadt, hiszen a püspöki méltóság elérésére akkor a kánoni kort a harminc évben határozták meg. Ez után Albert zágrábi kanonok óvást emelt a választás ellen és az akkori kalocsai, a későbbi esztergomi érsekhez, Benedekhez fordult jogorvoslatért. Benedek nem talált kivetni valót az iíjúban, sőt a Szentszék sem, de 1248-ban mégis kivizsgáltatta az ügyet. Ezért a csanádi püspököt kiküldte a szerémi püspökkel és a pilisi apáttal egyetemben, hogy tegyenek jelentést a választásról. Ez a jelentés pozitívan eredményt hozott, hiszen a pápa megerősítette a választást. A jó kapcsolat a későbbi esztergomi érsek és a király között ekkor már erős volt, de nem lehetett felhőtlen. Fülöp püspöksége alatt vásárolta meg Medvevárát, és azt ki is építette a tatárok ellen, majd érseksége idején elvette tőle a király. IV. Béla diplomáciai feladatokkal is ellátta az érseket, hiszen 1254-ben Rómában járt a csehekkel kötendő béke ügyében, útja sikerreljárt. Dicsérőlég szólt püspökségéről a király, amikor a római kúriába küldte őt, hogy leányának, Erzsébetnek a bajor herceg fiával történő házasságához megnyerje a pápát. 2 6 Miután hazatért, zágrábi templomáról kívánt gondoskodni, mert a régi, megrongálódott helyén újat szándékozott építeni, amihez a pápa hozzájárult. Ilyen előzmények után 1261 végén az esztergomi főkáptalan egyhangúan megválasztotta Fülöpöt esztergomi érseknek. IV. Orbán pápa 1262. január 11-én nevezte ki adminisztrátorrá, de megerősítése előtt Rómába hívta személyes megjelenésre, hogy nagyszerű érdemeit még nagyobb megbecsülésben részesítse. így március 7-én megválasztották, és május 8-a előtt a pápa megerősítette a érseki méltóságában. 2 7 Fülöp tehát elfoglalta érseki székét Esztergomban. O viselte a királyi kancellári tisztséget akkor, amikor mind a királynénak, mind az ifjabb királynak, Istvánnak külön alkancellárja volt. 24 BEKE, 2003/c. 115-121. p. 25 THEINER, 1863. 206. p.; FEJÉR, VII/5. 275. p.; ÁÚO VII. 255. p. 26 Reg.Arp., 277. sz.;MES 1.541. p. 27 MES I. 471. p.
