Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára

556 leltár által „Régiséget mutató szobá"-nak nevezett helyiségben talált arcképek számát nem adja meg, még így is - nem kevesebb, mint 160 darab különféle, részben rámában lévő képet vettek számba, melyekből 41 a télikertben, 2-2 pedig a szakácsné szobájában, illetőleg a tiszti ebédlőben, míg a többi a családtagok által használt helyiségekben volt. Sajnos a leltár sem a képek festőit, sem pedig címét vagy témáját - egy-két kivételtől eltekintve - nem közli. Az inventáriumnak a kétemeletes kastély bútorairól és belső berendezéseiről, azok számáról és milyenségéről tudósító része alapján összességében elmondható, hogy Szapáry Antal és családja a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelő módon, és a kor szokásai szerinti feltételek között élték életüket, azaz nagyjában-egészében olyan számú és minőségű bútorok, berendezési, használati és dísztárgyak vették őket körül a muraszombati kastélyukban, mint amilyen más, magyarországi arisztokrata családokat saját otthonukban. A kastély három pincéjében tárolták az uradalom bor-, valamint szemestermény-készletét. A mindösszesen 849 akóból'

3 387 akó volt seprős bor, azaz olyan, amely még átfejtésre várt, és a legidősebb évjárat csaknem másfél évtizeddel korábbról, egészen pontosan 1834-ből származott. A szemben őrzött gabona- és takarmánykészlet mennyiségi adatait tartalmazó leltárrész arról tanúskodik, hogy Szapáry Antal uradalmában az 1840-es évek második felében a szokásosnak mondható gabonanemüek - búza, rozs, árpa, zab és köles - mellett a környékre jellemző hajdinát, illetőleg csicseri borsót és kukoricát is termesztettek, és nyilván az ezekből készült ételeket is fogyasztottak. A lóistállóban 15 ló, a kocsiszínben egy hintó, 3 négykerekű kocsi, 2 kétkerekű kordé és 5 szekér állt, a kastélyon belüli télikertben pedig 47 citrom- és narancsfát, 3 aloét, 2-2 babérfát és szobahársat, egy négybordájú kaktuszt és 3000 darab - ami nyilvánvalóan csak hozzávetőleges szám - különféle cserepes virágot, míg a jól felszerelt konyhakerti üvegházban további 10 citrom- és narancsfát, valamint 1050 cserepes virágot neveltek. A leltár ezt követő része a muraszombati majorban lévő állatok fajtáiról és számáról, valamint és szalmásgabona- és takarmánykészlet nagyságáról tudósítja a késői olvasót. E szerint a majorban 40 jármosökröt, és további 79 szarvasmarhát (bikát, tehenet, üszőt, borjút) - ebből 40 tehenet az ún. svájcerájban - tartottak, míg a két juhászaiban összesen 1134 birkát őriztek. Fontos megemlíteni, hogy az uradalomban takarmányozás céljából az árpa és a zab mellett kukoricát, bükkönyt és lóherét is termesztettek, és ugyancsak figyelemreméltó, hogy a muraszombati majorban egy - ekkor még meglehetősen ritkaságnak számító - cséplőgép is működött, amely amúgy az uradalom egyetlen gépe volt. A kukorica és az említett két pillangós növény termesztése azt valószínűsíti, hogy az uradalomban ekkor már a háromnyomásos gazdálkodás mellett annak javított, fejlettebb változatát is alkalmazták. Ez azt jelentette, hogy felhagy13 Űrmérték. 1 pozsonyi akó = 53,72 liter. BOGDÁN, 1991.34-36., 145-147., 586. p.