Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata
54 Leányai s Laszkarisz görög Máriának. Űzték őket tatárok, istentelen hordák, Tetemüket Klisszából Spalatóba hozták. Vagyis ők azok a kisleányok, akiket a Tatárjárás idején már áldozatként tarthattak számon a királyi szülők. Róbert (1226. márc. 13. - 1239. nov. 2. e.) IV. Béla több érsek idejét élte túl. Róbert érsek koronázta királlyá 1235. október 14-én Székesfehérvárott, a Szent Péter egyházban, de előtte már 1214-ben ifjabb királyként említik. A király a II. András által eladományozott birtokok visszavételét 1228-ban kezdte meg, ami által a főurak egy része elfordult tőle. Ebben a helyzetben igen fontos volt számára az egyház támogatása, különösen az esztergomi érseké. Ekkor Esztergom nem csupán az érsekség székhelye volt, hanem a királyé is. Esztergom jelentőségét aláhúzza az az oklevél, amelyet a király adott ki 1239. szeptember 29-én. Ebben a Szent István által alapított Szent Esztergomi Egyház székhelyét „locum primatis"-ként említi, amelyet eddigi jogaiban és szabadságában megerősít, birtokait növeli, és megengedi, hogy az érseki várban lévő érseki ház alatt a Kis Dunába ömlő Hévíztől a Veprech vízitoronyig eső részén alattvalói számára várost építhet. 7 Ez több szempontból is fontos. A primas kifejezés előfordulása miatt és azért is, mert itt a Víziváros, mint érseki város megszületésének lehetünk tanúi. A király a tatárok elől menekülő kunokat 1239-ben fogadta be országába, akikre azonban nem számíthatott. Róbert esztergomi érseksége azért is jelentős, mert a király szándéka szerint járt el a moldvai kunok ügyében. A kunok hercege, Barcnak egyszülött fia 12 előkelő ember és több domonkos rendi szerzetes felkereste az érseket azzal a kéréssel, hogy keresztelje meg őket és az otthon maradottakat. IX. Gergely pápa feloldotta Róbert érseket fogadalma alól, amely a szentföldi hadjáratban való részvételre vonatkozott, azért hogy a kunok térítésére mehessen. Az érsek tehát elindult több püspök és az akkor még ifjú király Béla kíséretében „ultra sylvas", az erdőn túli Moldvába, ahol Barcot és Membrok kun hercegeket és velük 12 ezer kunt is megkeresztelt. Az érsek felhatalmazást kapott, hogy ott prédikáljon, templomot építsen, papokat szenteljen, és püspökséget állítson fel. Róbert érsek tehát megszervezte a püspökséget, amelynek első püspökét 1228. március 21-én felszentelt Theodorik szerzetes személyében, és a székhely Milkó városa lett. Ezzel tehát megalakult a milkói püspökség. 8 Béla megígérte nekik, hogy székesegyházat épít számukra, amely azonban még 1234-ben, tehát trónra jutása előtt nem volt készen. A püspökség joghatóság szempontjából az esztergomi érsek alá került, mint suffraganeus püspökség. Róbert érsek 7 FEJÉR, IV/1. 152. p.; MES I. 274. p.; VÖ. BEKE, 2003/a. 98-103. p. 8 FERENT, 1981. 126. p.
