Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"

540 falvakban szintén akadt erre példa.

1

6 Az urbáriumok készítői a Heves vármegyei mezővárosokban is találtak ilyen gazdákat.

1

7 Előfordult, hogy a korábban vándorló gazda végül azonos településen belül költözött át a Koháry-birtokrészre egy másik földbirtokostól.

1

8 A jövevények úgy is vándoroltak a Koháry-birtokokon belül, hogy egy ideig más földesurat szolgáltak.

19 Ugyanazon településre való visszaköltözésnek nem találtuk nyomát az úrbéri összeírásban, bár más források szerint például Adácsra, Visznekre visszatértek a korábban elmenekültek, valószínűen ezek a gazdák helyi lakosnak és nem jövevénynek tarthatták magukat.

2

0 Mindez igaz lehet más településre is, ami mutathatja az „őslakos" státusz megbecsültségét. A spontán és szervezett bevándorlás módja A vándorlók némely esetben egyedül, esetleg családjukkal hagyták el régi otthonukat, nem ritkán azonban többen indultak el korábbi lakóhelyükről, akik gyakorta rokonok lehettek.

2

1 Mindenképpen kivételnek tarthatjuk, hogy Turopolyáról 13-an költöztek el. A turopolyaiak többsége 1705-ben hagyta el faluját, hiszen 1704-ben a falu nagy részét tűz pusztította el.

2

2 16 Nagy- és Kiscsitáron 1716-ban lakó Tott János Nagytapolcsánynál lévő Újfaluból 30 éve elköltözött, „itten lakásának van öt esztendeje". A szklabonyai Ivanics Márton Szuhát 40 éve hagyta el, „itten lakásának vagyon 14 esztendeje", Varga Mihály pedig a Nógrád vármegyei Szentpéterről „van 40 esztendeje, hogy elszakadt, itt lakásának 30 esztendeje". A keszegi Serfőző Pál a Zólyom vármegyei Bábaszékről származott, „de van 47 esztendeje, mióta onnét elszakadott, azóta hol együtt, hol másutt serfőző volt", miközben Majerink Tamás az Árva vármegyei Privigyéről „több 20 esztendeinek, mióta eljött, azóta Gerhard uraiméknak szolgált", illetve Balazovicz Miklós Szenográdról „van 30 esztend[eje] mióta onnét elszakadott, Bodonyról jött ide, ott is jövevény volt". 17 A gyöngyöspatai Szabó Mihály „breznóbányai fél, széjjelbujdosása ut[án] van 10 esztend[eje], hogy itt lakik". A gyöngyöstarjáni Kis Ferenc „kicsiny korában szakadott Fülekkovácsiba, ottan nőtt, nevelkedett, onnét jött ide lakni, vagyon 14 eszten[deje], mióta itt lakik". 18 Az 1716-ban Sipeken lakó Szakái János Szandakéren Soós família birtokáról „1680 elszakadt onnét, azóta szolgált Sipeken Bálás famíliának, azután megszállott a méltóságos úr részén lévő Kis Mihály harmad házhelyére, vagyon 9 eszt[endeje]". Az ecsegi id. Sipka János „Gyetváról szakadt nemzetség, úgy Ecsegen Szemere Györgyné asszonyom részéről jött a méltóságos úr fundusára, ottan lakott circit[er] 18 eszt[endőig], itten lakásának egy eszt[endeje]". 19 A keszegiek közül Belujal Pál „Belujai fél, gyermek volt, amidőn onnét elszakadott, van 12 esztendeje, azóta hol együtt, hol másutt szolgált. Szátokról jött ide, Beluján a m[é]l[tósá]gos úr jobbágya mind[en] nemzetsége"; Bartos András „Apovai fél, ott is a m[é]l[tósá]gos úr jobbágya volt... 9 esztendeje mióta onnét elszakadott, azóta Bodonyon lakott, onnét jött ide lakni"; Jakabkin, avagy Knyazog Martin „Apovai fél, kicsiny koráb[an], van 20 esztend[eje], hogy az anyja elvitte volt Cserib[e], Cseriből ment Bodonyra, ottan a pap mellett lakott, Bodonyról jött ide, Apován a m[é]l[tósá]gos úr fundusán született, az apja is ottan jobbágy volt". 20 Soós, 1975. 69., 519. p. 21 Azonos vezetéknév alapján valószínűen rokonok költöztek át más településre azonos időben. Például Hortra ment lakni 1706-ban Endrefalvárói Deák Ferenc és Deák László, 171 l-ben Atkárról Erdeli Demeter és Erdeli Mátyás. 22 SZIRÁCSIK, 2005. 135. p.