Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"
Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 541 A Koháry-birtokra betelepülő gazdák általában viszonylag rövid távokat tettek meg költözésük során. Mindez jelentheti azt is, hogy hallomás, vagy személyes tapasztalat alapján döntöttek új lakóhelyükről. A távoli vidékről jövő gazdák jobbára köztes állomásokat iktattak be vándorlásuk során. Természetesen a Koháry-birtokról való továbbköltözés is megfigyelhető volt a korszakban. 2 3 A vizsgált terület benépesülése a török pusztítások után azonban nem csupán spontán lehetett, hanem szervezett is volt, különösen igaz ez a mezővárosokra. A jövevényeket különféle kiváltságokkal, kedvezményekkel ösztönözték a földbirtokosok a letelepedésre, amelynek lenyomata többek között az urbáriumokban is megfigyelhető. 2 4 Az elpusztult végvárak, mezővárosok betelepítésével több embert is megbíztak. Szécsényben Bárkányi János ferences házfőnök, „Szécsény második megalapítója" járt élen a mezőváros betelepítésében gyakorlatilag az 1690-es évek elejétől. 2 5 Balassagyarmaton pedig a Zólyom vármegyei Gyetváról származó Bárány (Baran) Jánosra bízták a feladatot. Az itteni telepítő-levél kedvező feltételeit érzékelteti, hogy a helyiek a későbbi földesuraik által rájuk rótt nagyobb terhek miatt ennek betartását kérték. 26 Koháry István Fülek betelepítésére is engedélyt szerzett, de telepítő-levele és a soltész személye nem ismert. A tervszerű betelepítést itt spontán bevándorlás előzte meg, ami ellen Koháry a vármegyénél tiltakozott. 2 7 A Heves vármegyei mezővárosok közül Gyöngyöstarján, bár mezővárosi jellegét elveszítette, a török időket tartós elnéptelenedés nélkül élte át, Gyöngyöspatáról 1687 elején az adófizetés miatt menekültek el a lakók, akik később visszatértek. A Gyöngyös környéki falvakból viszont a gazdák az adómentes Gyöngyösre szökdöstek. 2 8 A mezővárosokba való betelepülés esetében feltűnik több irányelv is. Mindenképpen fontos lehetett a betelepülést szervező kiléte. Bárkányi János inkább a környékről verbuválta a jövevényeket az újjáéledő Szécsénybe. A Zólyom vármegyéből származó Bárány (Baran) János pedig távolabbi, északi területekről, például Sziléziából, Liptó vagy Túróc vármegyéből szervezett telepeseket, sokakat pedig az általa jól ismert Zólyom vármegyéből hívott. Nógrád vármegye egykori végvárai körül terjeszkedő mezővárosokba a törökök kiűzése után is gyakorta települtek katonák, vagy azok leszármazottai. Füleken 1716-ban nem csupán Borbás János hadnagy élt, hanem a korábban már említett fűleki vitézek fiai is. Szécsényben lakott Péter János korábbi fűleki katona, Horti István, akinek apja kékkői katona volt. A császári seregben szolgált Olá Márton Erdélyből érkezett Balassagyarmatra 1714-ben, Halga Mátyásnak is, aki „Horvátországi fél, itt 23 A földesúri engedéllyel, vagy szökevényként továbbköltöző gazdákról egy későbbi írásban kívánunk megemlékezni, hiszen a Koháry-birtokról elszökők száma Nógrád vármegyében kiemelkedően magas volt a Rákóczi-szabadságharc után. BELITZKY, 1973. 232. p. 24 Szécsény és Balassagyarmat telepítő oklevele kedvezményeket is biztosított a jövevényeknek. PÁLMÁNY, 1986. 73-75., 87-89. p. 25 KÖNIG, 1931. 179-191. p. 26 BALOGH, 1977. 57-65. p. 27 PÁLMÁNY, 1986. 91-92. p. 28 Soós, 1975. 69., 232., 245., 277., 519. p.
