Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"
Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 539 A jövevények korábbi lakóhelye A jövevények 17%-áról nem tudjuk, hogy honnan érkezett, 39%-uk, valamelyik Nógrád vármegyei településről származott, 6%-uk Heves vármegyéből, míg 38%-uk más területről. A Nógrád vármegyéből elindulok Nógrád, vagy Heves vármegyében találtak új otthonra. A Heves vármegyei birtokon a jövevények többsége Nógrád vármegyéből, részben Heves vármegyéből kelt útra. A máshonnan érkezők között is elsősorban a szomszédos vármegyék jöhettek számításba, összesen 66 főt sorolhatunk ide. 24 gazda a Pozsony, Árva, Szatmár vármegyék által határolt északi területről származott. A mezővárosokba, főleg Gyöngyösre, Gyöngyöspatára, Balassagyarmatra, kisebb mértékben Szécsénybe és Fülekre távolabbról és délebbről is érkeztek jövevények. 2-2 gazda települt be Dunántúlról és Erdélyből, további 12 gazda jött „Lengyel- és Németországból", sziléziai és morva területről, míg 4 a déli „Horvát- és Rácországból". A migráció irányáról a szakirodalom sommásan úgy fogalmaz, hogy a török pusztítások következtében elnéptelenedett az ország középső része, s a peremterületekről a ritkább népsűrűségű vidék felé irányult a vándorlás. A vizsgált birtokra is tehát elsősorban északról vándoroltak be a jövevények. Természetesen - amint említettük távolabbi déli területekről is betelepülhettek, de kisebb távot is megtehettek a délről észak felé költözők, akár a szécsényi Törők János, aki „Jövevény, egri törökök féle" volt, vagy a Kecskemétről Fülekre érkező Kecskeméti György. 242 ismert eset alapján elmondható, hogy a gazdák 45%-a egyik közeli településről a másikba költözött. A nagy távolságokat megtevő jövevények jó része nem egyik távoli településről a másikba költözött, hanem általában voltak köztes állomásaik is, ahogyan azt a gyöngyöspatai Tott Takacz pásztor és a balassagyarmati Lipták Márton jövevényekről megjegyezték: „ország, világ, víz hajtotta". Gyakorta az előző lakóhely csak átmeneti megoldást jelentett. A hortiak közül Kis Gulyás „van 3 esztend[eje], hogy Méráról jött ide lakni, ottan is jövevény volt", Horvát Mihály „Csányról jött ide lakni, van 6 esztendeje, ottan is jövevény volt", Nagy Gergely a Nógrád vármegyei Bolgáromból „jött ide lakni, ott is csak jövevény volt", Kis István pedig Héhalomról „szakadott ide, ottan is csak jövevény volt". Az eredeti lakóhely és a Koháiy-birtokon való letelepedés között több év is eltelhetett, ami különösen jól mutatható ki a balassagyarmati jövevények egy részénél, akik több évig vándoroltak, míg megérkeztek a mezővárosba. 1" A Nógrád vármegyei 15 Valah András Borosznokról 20 éve ment el, 14 éve lakott Balassagyarmaton. Galgóczy, avagy Zaszkalniczky György Galgócról 12 éve „elszakadott, négy esztendeje, mióta itt lakik". Juncsovár Tamás Chlebnicből 23 éve „elszakadt, itten lakásának 12 esztendeje". Litanszki, avagy Laho Mátyás Dacsólámról 40 éve „elszakadott, itt, hogy lakik, 25 esztendeje". Leszenyiszky János Pribojból 20 éve „elszakadott, itten lakásának 14 esztendeje".
