Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"

Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 537 esetében mutatható ki úgy, hogy a mostohafiúkat és a lánygyermekeket nem vettük számba, hiszen lányokra vonatkozó adatokat nem tüntettek fel az urbáriumban. 197 esetben ismert a jövevény érkezésének dátuma, ami alapján elmondhatjuk, hogy megjegyezték azt is, ha valaki akár 40 évvel korábban vándorolt a Koháry-bir­tokra, mint a horti Csuka Pál, vagy a gyöngyösi Bozik Albert, Verpeleti Ferenc, Solti János. Éppen úgy jövevénynek nevezték tehát a 4 évvel korábban Visznekre költöző Nagy Györgyöt, mint a 35 esztendővel korábban Gyöngyösre érkező Gecsy Istvánt. Az időmegjelölésnél elsősorban az ott tartózkodás időtartamát adták meg, pél­dául „van 20 esztendeje, hogy itt lakik". Olykor a megérkezés dátumát határozták meg, amit olyan emlékezetes történelmi eseményhez kapcsoltak, amely gyakorta meg­határozta további életüket. A migráció dátumaként megnevezett események alapján megfigyelhetjük, hogy a korabeli lakosság számára melyek voltak a korszakhatárt je­lentő történelmi események. 1 2 A hollókői Nagy Mátyás apja Hollókőn hadnagy volt, „mikor keresztény bírta, meddig pedig a török Szécsényben és Hollókőb[en] lakott" Rimócon élt. A gyön­gyöspatai Nagy János Fülekről érkezett, „mióta Fülek elveszett, azóta itt lakik", va­gyis 1682-től, Sándor Krizsán pedig Lestről érkezett Balassagyarmatra „még Fülek veszedelmekor". A keszegi Pásztor Antal a Hont vármegyei alsópalojtáról akkor köl­tözött el, amikor „a török Bécs alatt volt" 1683-ban. A balassagyarmati Oravecz János az Árva vármegyei Nyisnyáról jött 1691-ben, „ottan kamara jobbágya volt Thököly rebelliója után", Thököly fejedelemségének bukása pedig 1685-re tehető. A gyön­gyöstarjáni Kerekes Gergely „ Buda vételétőlfogva itt lakik ", azaz 1686-tól. A keszegi Fabian György ősei csábrágvarbókiak voltak, „Buda vételekor szakadott el onnét, az­óta Szátokon lakott, onnét jött ide lakni, az apja a mféjlftósájgos úr kocsisa volt Buda vételekor, és ugyanottan is veszett Buda alatt, és akkor kicsiny volt, az apját nem is is­merte, az anyja vitte volt Szátokra, azóta ottan szolgálgatott hol egynél, hol másnál. " A jövevények érkezésének 40 éve alatt azonban más kitüntetett történelmi ese­mények is történtek, így például a Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között. A csá­szárhű Koháryak birtokait ekkor elkobozták, mivel II. Rákóczi Ferenc állama kiterjedt ezekre a részekre is. A gazdák azonban ezt az időszakot az időmegjelölésnél „kifelej­tették". A Heves vármegyei birtokrészhez közeli Eger visszavételéről egy gazda eseté­ben sem tettek említést, amely csatában a földbirtokos Koháry István éppúgy részt vett, mint a füleki, budai harcoknál. Ne felejtsük el, hogy Koháry István 1682 és 1685 között Thököly Imre fogságában volt, birtokait ekkor is elvesztette, ám erre az idő­szakra sem utaltak a gazdák. 1 3 A gazdák megélt történelme tehát kapcsolódott a föld­birtokos életéhez, bár figyeltek arra, hogy ne jelenjen meg vallomásaikban időmeg­jelölésként a birtokelkobzások időszaka. 12 A történészi „mesterséges idő" mellett a korabeliek emlékezetének korszakait is fegyelembe vettük, mert „Minden egyes kollektív emlékezet egy időben és térben jól behatárolt csoportot hordoz". LEDUC, 2006. 98-99. p. 13 A Koháryak történetére vonatkozó gazdag irodalom közül Nagy Iván kiváló összefoglalására hivat­kozunk. NAGY, 1859. 291-292. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom